Holnap kezdődik az ötpárti egyeztetés a gyülekezési törvény módosításáról. A kormánynak nem célja a szabályok szigorítása, ugyanakkor az elmúlt félév eseményei, illetve a törvény megalkotása óta eltelt csaknem két évtized tapasztalatai alapján szükségesnek látszik a pontosítás. A vitára bocsátott tervezet kedd óta elolvasható az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján (www.irm.hu).
A szaktárca által készített tervezetről ötpárti egyeztetést kezdeményezett a kormány, mielőtt a döntést meghozná a módosító javaslatról. Az egyeztetés menetéről az igazságügyi és rendészeti miniszter a hét folyamán tájékoztatta a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit. A március 30-án induló egyeztetés célja egy olyan módosító javaslat kidolgozása, amely nemcsak alkotmányjogi szempontból jelent garanciát, de megfelel a társadalmi elvárásoknak is.
A gyülekezési törvény módosításának tervezetét a kormányfő felkérésére javaslatot készítő jogtudósokkal – Ádám Antallal, Bán Tamással és Tölgyessy Péterrel – folytatott konzultáció alapján, illetve a Gönczöl-bizottság megállapításait figyelembe véve készítette el az igazságügyi tárca.
Az ötpárti vitára bocsátott tervezet szerint mind a tüntetőknek, mind a rendőröknek azonosíthatóknak kell lenniük. Ennek értelmében egyrészt a rendezvényen résztvevők az arcukat nem takarhatják el, másrészt, ha a rendőr az intézkedés során nem visel azonosító jelvényt, a ruházatán az azonosító jelvény számát jól láthatóan fel kell tüntetni.
A gyülekezési törvény eredetileg rövid gyűlésekkel számolt. A hosszabb, többnapos gyűlések sem kifogásolhatóak alkotmányossági alapon, ugyanakkor mások jogaira ilyen rendezvények esetén fokozottan figyelemmel kell lenni. Olyan szabályok kidolgozása tehát a cél, ami hosszabb időtartamú rendezvények esetében időközönként lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy felülvizsgálja: megfelel-e a gyűlés a törvényeknek.
A javaslat azt is rögzítené, hogy nyolc óránál hosszabb gyűlés csak a közlekedést nem akadályozó módon tartható meg. A gyülekezési jogot gyakorlók számára további garanciát jelentene, hogy a rendezvény megtartásához szükséges ideiglenes építmények, illetve berendezések elhelyezéséhez nem szükséges külön önkormányzati engedély.
Sok problémát okozott a gyakorlatban, ha egy helyszínre több rendezvényt is bejelentettek. A tervezet erre azt a megoldást javasolja, hogy ilyen esetekben csak akkor legyen több rendezvény tartható, ha megvalósítható azok biztonságos elkülönítése, ellenkező esetben az első bejelentő tarthatja meg a rendezvényét.
A tavalyi Kossuth téri rendezvények tanulsága, hogy a környezet védelmére és a közegészségi szabályok betartására különösen oda kell figyelni. A kormány ezért azt javasolja, hogy ez a rendezvény szervezőjének felelőssége legyen, és az esetleges károkat is neki kelljen helyreállítania.
A mainál fokozottabban kell védeni a rendezvény környezetében lakók nyugalmát. Este 10 és reggel 6 óra között ezért hangos rendezvény a kormány javaslata szerint nem lenne tartható.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával összhangban a kormány javasolja, hogy a bejelentés nélküli, spontán rendezvények csak akkor legyenek feloszlathatók, ha a résztvevők magatartása a közrendet sérti.
