Az Alkotmánybíróság (Ab) március 27-én elutasította a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 138. §-a (3) bekezdésében szereplő „az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről” szövegrész alkotmányosságát támadó indítványokat.
Az indítványozók szerint a médiatörvény támadott szövegrésze sérti a sajtószabadság és a közérdekű információk megismeréséhez való jogot. Álláspontjuk szerint az Országgyűlés a parlamenti közvetítés vonatkozásában nem teremtette meg a teljes körű televíziós tömegtájékoztatás lehetőségét.
Az Ab nem osztotta az indítványozók álláspontját. A testület a döntés indoklásában kifejtette: a parlament tanácskozásainak rádiós és televíziós közvetítésével kapcsolatban a külföldi gyakorlat nem mutat egységes képet. Az Európa Tanács Közgyűlése részére készített összehasonlító áttekintés szerint vannak olyan országok, amelyekben csak az állami televíziónak biztosítanak lehetőséget a közvetítésre, másutt minden televíziós társaságnak lehetősége van a közvetítésre.
Egyes parlamentek saját technikai berendezéseiket bocsátják rendelkezésre a televíziós közvetítések céljaira. Elterjedt az a tájékoztatási módszer, amelynél a parlament bocsát rendelkezésre a tömegtájékoztatás céljaira olyan összefoglalókat, amelyek áttekintést adnak a parlamentben történtekről. A közvetítések közös általános elveként jelenik meg az objektív, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, érthető tájékoztatás követelménye. Széles körben ismertté vált és befolyást gyakorol az angol parlament által elfogadott szabályzat, amely meghatározza, hogy miről és milyen módon lehet felvételeket készíteni, előírja továbbá a közvetítés szerkesztési elveit.
Az Ab 1992-ben hozott határozatában kifejtette, hogy a rádiónak és televíziónak elvileg képesnek kell lennie a vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatására, elfogulatlan tájékoztatásra. 2005-ben pedig megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága akkor érvényesül, ha a rádióra és a televízióra olyan szabályok vonatkoznak, amelyek kizárják a műsor tartalmának a tájékoztatás elfogulatlanságát sértő befolyásolását.
Az Ab mostani döntésében rámutatott, hogy a zártláncú televíziós rendszerből kimenő jel valamennyi műsorszolgáltató részére hozzáférhető. A kimenő jelek alapján rögzített példányt két nyilvános könyvtárban helyezik el, és arról bárki másolatot készíthet. A zártláncú közvetítés, valamint a kijelölt helyeken történő felvételkészítés az Országgyűlés munkájáról szóló kiegyensúlyozott, pártatlan, elfogulatlan és teljes körű tájékoztatást szolgálja. Az a korlátozás, amely ezzel a rendszerrel jár, szükségesnek tekintendő az Országgyűlés, mint legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv munkája zavartalanságának, a demokratikus közvélemény kialakulása és érvényesülését biztosító tárgyilagos és tényszerű tájékoztatásnak az érdekében.
