Két fronton támadja a KDNP és a Fidesz az egészségügyi reformcsomagot. Az Alkotmánybíróságon és a Fővárosi Bíróságon is keresetet indított, mert a kormány közigazgatási határozattal önkormányzati jogosítványokat korlátoz, és figyelmen kívül hagyja, hogy az önkormányzatok maguk dönthessenek kórházi leépítésről, s elvonná a társadalombiztosítási támogatást, ha nem a kormány által szabott feltételekkel kötnek szerződést a biztosítóval.
A két ellenzéki párt értelmezése szerint “súlyos alkotmányossági aggályt” kelt az is, hogy a kórházi ágyak megszüntetése sok ezer beteg ápolását veszélyezteti.
Hódmezővásárhely önkormányzata azért támadta meg a kormány döntését, mert aránytalanul sújtja a helyiek érdekét, hogy magasan az országos átlag fölött szüntetnének meg kórházi ágyakat. Míg országosan a helyi önkormányzatoknál harmadával kevesebb beteget kellene fogadni a kórházakban, addig a dél-alföldi városban a helyek csaknem kétharmada szűnne meg. Máshova költözne a bőrgyógyászati, szemészeti és fül-orr-gégészeti osztály, sőt a városi vezetők attól tartanak, hogy esetleg költségvetési okok miatt a kórházat is be kellene zárni.
A közgyűlés a polgármestert bízta meg, hogy minden igazságszolgáltatási lehetőséget használjon föl a jogtalannak tartott döntés megakadályozása érdekében. Az Alkotmánybíróság közlése szerint a testülethez eljuttatott panasz határozati javaslatát szocialista képviselők által is támogatták.
A Tubesre tervezett NATO-lokátor ellen tiltakozó pécsi civilek az Alkotmánybíróságtól kérik, hogy vizsgálja felül a helyi és országos népszavazásra vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Az Összefogás Pécsért Egyesület úgy ítéli meg, hátrányos helyzetbe kerülnek a helyi polgárok, és azt szeretné elérni, hogy az országos referendumokhoz hasonlóan a helyi népszavazás érvényességéhez is elegendő legyen az összes helyi választó negyedénél több egyetértő szavazatot összegyűjteni az eredményes akaratnyilvánításhoz.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány azt sérelmezi, hogy a gyülekezési törvény rendelkezését felülírja az a kormányrendelet, amelynek értelmében pénzbüntetést kaphat az is, aki nem szegül ellen a rendőrségi felszólításnak, de a jogellenes tüntetés helyszínén marad.
A két szervezet szerint nem a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek kell szabályoznia a kérdést. A kezdeményező szervezetek szeretnék, ha az Alkotmánybíróság mihamarabb tisztázná az általuk sérelmesnek tartott jogszabály érvényességét.
Másodszor kerül az Alkotmánybíróság elé az a népszavazási kezdeményezés, amelynek kérdése a következő: “Egyetért-e ön azzal, hogy a vendéglátóüzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?”
