Az uniós és tagállami erőfeszítések ellenére az EU-ban még mindig átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál. Az EP ezért a nemzeti cselekvési tervekben és a költségvetésekben is garantálná a nemek közötti esélyegyenlőség figyelembe vételét.
„A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv, 2006–2010” címmel adott ki közleményt tavaly márciusban az Európai Bizottság. Az EP most Amalia Sartori (néppárti, olasz) saját kezdeményezésű jelentésének keddi elfogadásával reagált erre a dokumentumra.
Az EP általánosságban úgy véli, a bizottsági „ütemterv egyetlen új jogalkotási javaslatot sem tartalmaz”, és nem határozza meg a tagállamok feladatait sem.
Riasztó mértékű a nők elleni erőszak
A jelentés szerint „a nőkkel szembeni erőszak az emberi jogok megsértésének legelterjedtebb, földrajzi, gazdasági vagy társadalmi határokat nem ismerő formája, és a nemzeti, közösségi és nemzetközi erőfeszítések ellenére az erőszaknak áldozatul eső nők száma riasztó”.
A képviselők úgy vélik, a szakképzés, a személyi szolgáltatások, a munkavállalás, a családi kötelezettségek, a nyugdíjjogosultság és a különválás vagy a házasság felbontása esetén a nőket megkülönböztetés sújtja, és a szegénység is nagyobb arányban fenyegeti őket.
Egyenlő munkáért egyenlő bért a nőknek
A szöveg kiemeli: „az egyenlő díjazásra vonatkozó közösségi jogszabályok és nemzeti rendelkezések ellenére a két nem között komoly bérezési különbségek vannak, és az EU-ban a nők átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál”.
A jelentés „felkéri a tagállamokat, hogy a foglalkoztatásra és társadalmi integrációra vonatkozó nemzeti cselekvési terveikbe építsék bele vagy erősítsék meg bennük azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a nők munkaerőpiacra történő belépése után azonos munkáért azonos megbecsülésben és egyenlő díjazásban részesüljenek”.
A képviselők ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy számolják fel a nemekhez kötődő munkaerőpiaci sztereotípiákat, és ösztönözzék a férfiak munkavállalását „az elsősorban nők által uralt ágazatokban és pozíciókban, például az általános iskolákban és a gondozólétesítményekben”.
Nemzeti esélyegyenlőség-felelős
A képviselők arra is felkérnék az uniós országokat, hogy „a lisszaboni stratégia végrehajtása keretében nevezzenek ki nemzeti felelőst a nemek közötti egyenlőség területén”. Az ő feladata annak biztosítása lenne, hogy a különféle nemzeti tervek, költségvetések elfogadása során vegyék figyelembe „a nemek közötti egyenlőség dimenzióját”.
Összeegyeztetni a családot a munkával
Az EP azt kéri továbbá a bizottságtól, hogy ösztönözze a család és a munka összeegyeztethetőségére vonatkozó politikák kidolgozását. Ennek részeként az EP biztosítaná, „hogy a munkahelyi megkülönböztetések felszámolása, a születések számának fellendítése és a nők foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében az anyaság és apaság költségei a társadalom egészét terheljék”.
Emellett – akár éjszaka is nyitva tartó szolgáltatóhelyekkel – javítanák „a gyermekfelügyeleti szolgáltatások és az önellátásra képtelen személyeknek (gyermekeknek, fogyatékkal élőknek, időseknek) nyújtott gondozási szolgáltatások elérhetőségét”. A képviselők „aktívan ösztönöznék az apákat és a férfi élettársakat, hogy használják ki a rendelkezésükre álló rugalmas munkaidő-beosztás nyújtotta lehetőségeket és vállaljanak részt a házimunkákban és családi feladatokban.
A képviselők biztosítani kívánják, „hogy azok a nők is nyugdíjhoz jussanak, akiknek fokozott családi kötelezettségeik miatt rövid vagy megszakított szakmai pályafutása nem biztosít megfelelő nyugdíjat”.
Előítéletek a médiában
Az EP arra kéri a bizottságot, „hogy – például a Média 2007 program keretében – hozzon intézkedéseket, amelyekkel mozgósíthatja a médiát az általa közvetített előítéletekkel szemben”.
A parlament például a média képviselőinek részvételével működő „állandó konzultációs fórumok” segítségével támogatná, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az esélyegyenlőség ügyére.
Emberkereskedelem, nemiszerv-csonkítás
A parlament arra szólítja fel az Európai Bizottságot, végezzen kutatásokat a nemi alapú erőszak kiváltó okairól, a prostitúcióról és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemről. A képviselők azt kérik a bizottságtól, terjesszen elő irányelvjavaslatot a nők elleni erőszak leküzdéséről.
Az EP azt is követeli, „vezessék be az egészségügyben foglalkoztatott személyek által végzett női nemiszerv-csonkítások kötelező nyilvántartását, és vonják be az ilyen gyakorlatot folytató orvosok működési engedélyét”. Az EP-képviselők szerint a nők jogainak tiszteletben tartását maximálisan figyelembe kell venni az EU és a tagjelölt országok viszonyában, illetve az EU szomszédsági, kül- és fejlesztési politikáiban.
Schmitt: a NOB-ban bevált a kvótarendszer
A vitában felszólalt a néppárti Schmitt Pál. A képviselő a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként azt mondta, „az olimpiai programon már a résztvevőknek 40 százaléka nő, de az olimpiai mozgalom irányításában a részvételük egészen elhanyagolható volt”. A NOB által a kilencvenes évek végén bevezetett kvótarendszer Schmitt szerint „már szép eredményeket hozott”.
A képviselő kitért az esélyegyenlőség kérdésére az iskolai testnevelés és sport területén. Schmitt szerint például nehéz megoldani a muszlim lányok részvételét a testnevelésben, pedig ez nagyon fontos lenne „még akkor is, ha olyan fontos szempontok felmerülnek, amelyek ezt hátráltatják, mint például a különleges öltözködési szabályok; az általánosan elterjedt, koedukált iskolák; korlátozott testmozgási lehetőségek a ramadán időszaka alatt; közös öltözködési és tisztálkodási feltételek biztosítása; az úszásoktatás, a táncoktatás és egyéb iskolán kívüli tevékenységek és kulturális elvárások”.
Háttér: az Európai Bizottság 2006-2010-es ütemterve
Az Európai Bizottság által előterjesztett dokumentum a következő prioritásrendszert határozza meg:
1. A nők és a férfiak egyenlő gazdasági függetlenségének megvalósítása:
- a) A lisszaboni célok elérése;
- b) A nők vállalkozásainak ösztönzése;
- c) A nemek közötti egyenlőség a szociális védelemben és a szegénység elleni küzdelemben;
- d) A nemek közötti egyenlőség dimenziójának elismerése az egé szségügy területén;
- e)A többszörös, különösen a bevándorló és az etnikai kisebbségekhez tartozó nőkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem;
2. A szakmai tevékenység és a családi élet közötti egyensúly előmozdítása:
- a) Rugalmas munkaidő a nők és férfiak számára;
- b) A gondozási szolgáltatások bővítése;
- c) Jobb összeegyeztethetőséget célzó politikák a nők és a
férfiak számára3. Annak előmozdítása, hogy a nők és a férfiak egyenlő arányban vegyenek részt a döntéshozatalban:
- a) A nők részvétele a politikában;
- b) Nők a gazdasági döntéshozatalban;
- c) Nők a tudomány és a technológia világában;
4. A szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása:
- a) A szexuális bűncselekmények felszámolása;
- b) Az emberkereskedelem felszámolása;
5. A társadalomban a nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása:
- a) A nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása az oktatásban, a képzésben és a kultúrában;
- b) A nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a munkaerőpiacon;
- c) A nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a médiában;
6. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU-n kívül:
- a) Az uniós jogszabályok alkalmazása a csatlakozó, a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országokban;
- b) A nemek közötti egyenlőség előmozdítása az európai szomszédsági politikában, valmint a kül -és fejlesztési politikában
