Európai Parlamenti képviselők elfogadták a Lévai Katalin szocialista képviselő által beterjesztett javaslatot, amelyben a képviselők arra szólítotják fel az Európai Bizottságot, hogy kötelező, ám ellenőrzött szabályozást terjesszen elő a letölthető zeneszámokra az európai zenei kultúra sokszínűségének megőrzése érdekében.
A saját kezdeményezésű javaslat a letölthető zeneszámok szerzői jogával foglalkozik és kritizálja a 2005-ben a témában kiadott európai bizottsági ajánlást. A képviselők az ajánlás helyett kötelező keretszabályozást szeretnének, amelyről együttdöntési eljárás keretében döntenének. Ez lehetőséget biztosítana a Parlamentnek arra, hogy egyenrangú félként vegyen részt a törvényalkotási folyamatban. Az EP szerint az új javaslatnak biztosítania kell az EU kulturális sokszínűségét és meg kell védenie a kisebb művészeket, valamint a helyi repertoárokat.
A dalszerzők és zeneszerzők szerzői jogai jelenleg a kollektív szerzői jogokat kezelő társaságok kezében vannak, amelyek engedélyezik az egyes albumok online terjesztését és beszedik a letöltések után a jogdíjakat. A művészeket legtöbbször a nemzeti szerzői jogi társaságok képviselik. A Bizottság 2005-ös ajánlásában a szerzői jogi piac liberalizálását támogatta, mivel a letölthető zenék forgalma 2011-re várhatóan eléri a 3,9 milliárd eurót. Az ajánlás szerint egy zeneszám értékesítésénél a 27 nemzeti szerzői jogi ügynökség helyett elég lenne egyikükkel megállapodni.
Az európai parlamenti képviselők szerint azonban, bár a versennyel egyetértenek, a piac korlátozások nélküli megnyitása veszélyeztetné az európai kulturális sokszínűséget. A képviselők abban látják a veszélyt, hogy ha az EB javaslata valósulna meg, az ügynökségek inkább a pénzcsinálással semmint a sokszínűséggel lennének elfoglalva.
Ezért az EP szerint ellenőrzött versenyre van szükség, amely bátorítja a modernizációt és a versenyképességet az online zenei piacon, de ugyanakkor védelmet nyújt a nemzeti és helyi zenéknek is, azzal, hogy kötelezi az ügynökségeket a sokszínű kínálat fenntartására.
A jelenlegi szabályozás szerint az európai dalszerzők életük végéig majd utána 70 évig, míg az énekesek életük végéig majd 50 évig tartják meg jogukat egy-egy nótára. Az IFPI nyomására az Európai Bizottság azonban már vizsgálja a jogok – amerikai mintára – 95 évre való kiterjesztését.
Az EU-ban a 2001-es szerzői jogi irányelv hatálybalépése óta tilos az illegális zeneletöltés, mely jogszabályt 2004-ben a polgári jogi szankciók harmonizálása követett. Az Európai Bizottság pedig már a büntetőjogi szankciók harmonizálásán dolgozik.
