A verespataki aranybánya beruházóinak környezeti hatástanulmányát felülbíráló független nemzetközi szakértői bizottság harminchat ajánlást tesz a most elkészült jelentésében.
Harminchat ajánlást tesz most elkészült jelentésében az a független nemzetközi szakértői bizottság, amely a román és a magyar környezetvédelmi minisztérium megállapodása alapján jött létre, azzal a feladattal, hogy felülbírálja a verespataki aranybánya beruházóinak környezeti hatástanulmányát. A hattagú bizottságban magyar részről Földessy János, a miskolci egyetem tanára és Kisgyörgy Sándor, a Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. munkatársa volt jelen, továbbá Karl Kast, a baden-württembergi mérnöki kamara tagja, Philip Peck, a Lundi Egyetem professzora, a román felet pedig Ioan Bica, a bukaresti Műszaki Építészeti Egyetem, illetve Eugeniu Luca, a Bukaresti Egyetem tanára képviseli.
A 4600 oldalas dokumentum áttanulmányozása során a szakértők 12 kényes pontot találtak az aranybánya megnyitására készülő Rosia Montana Gold Corporationban nyolcvanszázalékos tulajdonrésszel bíró kanadai Gabriel Resources cég környezeti hatástanulmányában. A független bizottságot elsősorban a beindítandó aranykitermelés határon átnyúló hatásai érdekelték. Ennek kapcsán aggodalommal állapították meg, hogy a tanulmány csupán plusz öt Celsius-fok fölötti hőmérsékleti viszonyok között elemzi a ciánvegyületek elbomlási folyamatát, és nem foglalkozik azzal, mi történik ezzel az emberre és a környezetre egyaránt mérgező anyaggal alacsonyabb hőmérsékleten, így például télen. Hasonlóképpen nem tisztázott az a kérdés sem, mennyire állnak majd ellen a Verespatakon és környékén nem ritka keményebb fagyoknak a ciánvegyületet és a zagyot az ülepítőbe juttató csővezetékek.
A nemzetközi szakértők jelentésükben amiatt is elmarasztalják a beruházót, hogy nem tér ki a szélsőséges helyzetekben alkalmazandó biztonsági intézkedések anyagi fedezetére, nem részletezi a méregtelenítés módozatait sem. Az anyagi garanciák kapcsán úgy gondolják, ezt a kérdést kellene kulcsfontosságúnak tekintenie mind a román, mind pedig a magyar félnek, mindenekelőtt a bánya bezárásának időszakában és az az utáni periódusban. Ez annál is inkább fontos lenne, mivel az arany árának ciklikus változásait tekintve megtörténhet, hogy bizonyos időszakaszokban a bányaprojekt veszteséges lesz.
A szakértők ezért jónak tartják, hogy nemzetközi szakértőkből álló újabb bizottságot hozzanak létre, ez évi rendszerességgel elemzi a környezetvédelem helyzetét, az európai normák betartását a kitermelés során, végezetül leszögezik: jelentős kiegészítésekre szorul a beruházók környezeti hatástanulmánya.
A független szakértők jelentése kapcsán a román környezetvédelmi minisztérium szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az nem tekinthető a romániai és a magyarországi szaktárca hivatalos álláspontjának.
A bányabeindítás elhúzódása jelentős anyagi veszteség a beruházóknak. A kanadai fél legfrissebb pénzügyi jelentése szerint, 2006 utolsó négy hónapjában ötmillió dollárt veszítettek, az egész tavalyi év viszonylatában pedig a veszteségek meghaladják a tizenkétmillió dollárt.
Az idén a Gabriel Resources 190 millió dollárt készül befektetni az aranykitermelésbe a megnyitás előtti munkálatok 750 millió dolláros költségvetéséből. A vállalkozók ezért azon igyekeznek, hogy legkésőbb az ősz végéig megszerezzék a romániai illetékesektől a bánya beindításához szükséges engedélyeket.
