Magyarországon 2011. december 31-én véget ér a földfelszíni televíziózás analóg korszaka, lekapcsolják az adótornyokat és csak digitális adások lesznek – az EU határozata szerint. Számos európai országban már folynak a földfelszíni digitális adások, nálunk azonban eddig sem stratégia, sem médiapolitika, sem versenyszabályok, sem üzleti modellek nem készültek.
Várhatóan a napokban fogadja el kormány a kormányzati feladatokra vonatkozó rendeletet – hangzott el a Digitális átállás- a technológián túl címmel kedden rendezett szakmai fórumon.
A digitális televíziózásra való átállás nem elsősorban technológiai kérdés, hanem társadalmi, médiapolitikai, szabályozási folyamat – hangoztatták a Hírközlési Érdekegyeztető Fórum, a Hírközlési Tudományos Egyesület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, és a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében összehívott kedd délutáni konferencián.
Vári Péter a MEH főtanácsosa felidézte, tavaly a választások előtt parlamenti jóváhagyásra várt a digitális átállásról szóló törvény, de időhiány miatt azt már nem fogadták el a képviselők. Tavaly októberben nyilvános szakmai vitát kezdeményeztek a piaci szereplők bevonásával a Digitális Átállás stratégiájáról, melynek észrevételei alapján készítették el azt a kormányhatározatot, amelyet várhatóan ma fogad el a kormány. Ha a MEH munkatársai által elképzelt menetrend valósul meg, akkor áprilisban újra a parlament előtt lesz a digitális tévézésről és rádiózásról szóló törvényjavaslat. A Nemzeti átállás stratégiát követi a Médiapolitikai stratégia, amelynek az elkészítéséhez közbeszerzési pályázatot írtak ki, és éppen a napokban egyeztetnek a pályázatra jelentkezett tanácsadó cégekkel. Szeptemberre kell létrehozni azt a bizottságot, amely meghirdeti a Magyarország által elnyert úgynevezett multiplex csatornák üzemeltetői pályázatát. (Multiplex: több televíziós csatorna egyidejű átvitelére szolgáló műszaki eljárás) Ugyanekkorra létre kell hozni azokat az intézményeket, és pénzügyi feltételrendszert is, amelyek szükségesek az átállás levezényléséhez. December 31-ére várható a multiplex pályázat nyertesének kihirdetése – sorolta a főtanácsadó.
- Miként fogják a parlamentben a kétharmados új médiatörvényt elfogadtatni? – tette fel a kérdést a konferencia egyik résztvevője – A médiatörvény aktualizálása, nem önállóan, hanem egy médiatörvény csomagban fog megtörténni – szólt a válasz- Külön veszik a reklámszabályozási kérdéseket, a közszolgálatra és a kereskedelmi műsorsugárzásokra vonatkozó szabályozásokat. Minderről egy ötpárti egyeztetés kezdődött nemrégiben.
Dr. Pados László, a Nemzeti Hírközlési Hatóság osztályvezetője kiemelte, a sikeres frekvenciatárgyalások után félő, hogy Magyarország „ellustul”. A 2012-ig tartó átmeneti időszakban már három országos ellátottságot biztosító hálózat áll rendelkezésre, így kicsi a kényszerítő erő a jelenlegi analóg adók minél előbbi kikapcsolására. – Ellen példaként Ausztriát említette, ahol már javában zajlik a digitális átállás. Hat hónapon át tart az átmeneti időszak, majd teljesen áttérnek a digitális földfelszíni sugárzásra az ottani televíziózásban. – A tavaly júniusi frekvenciatervező értekezleten – Genfben a Nemzetközi Távközlési Szervezet székhelyén – még az Informatikai Minisztérium képviselte sikerrel hazánkat. Az egyeztetés során három országos rádió hálózatot, és nyolc televízió hálózatot nyertek el. Az ma még nem tudható, hogy ezeken a csatornákon hány új műsorszolgáltató jelenik meg, de minimum 64, maximum nyolcvan műsor kisugárzási lehetőség jöhet szóba. Az is kérdés, hogy ezek az új szolgáltatók földfelszíni sugárzással, vagy mobil tévézéssel kívánnak foglalkozni. Az biztos, hogy az új hálózatok kiépítése több tíz milliárdba kerül a ma még ismeretlen piaci szereplőknek. Az előadásban még szó esett az adattovábbítás során használandó tömörítési eljárásokról, és a szükséges set-top box áráról is. Magyarország a legújabb technológiai szabványok alkalmazását tartja megfelelőnek, és ehhez kapcsolódna a drágább beltéri készülék is, amely jelenleg 100-150 euróba kerül. (A set-top box egy beltéri egység, amely átalakítja a digitális jeleket, és továbbítja a TV-készülék felé)
A hazai háztartások harmadában jelenleg csak a három országos csatorna fogható, mindössze egy beltéri antennával. Emelte ki a Koltai Péter, a T- Online üzletfejlesztési osztályvezetője, aki szerint a digitális tévézés elterjedésének akadálya lehet, ha nem fogja az állam rászorultsági elven támogatni a tévézőket. Előadásában számos kérdést feltett, úgy mint” Mi lesz a tévével? Eltűnik vagy átalakul? A zeneipar sorsára jut? Az internettel digitális tévénk lesz?” – a felvetések arra a nagyon tág lehetőség halmazra utalnak, amelyeket a digitális tévézés megnyithat előttünk. Az elektronikus műsorújság, a videó rendelés, a megállítható – és tetszőleges időpontban lejátszható – tévéműsor, a fizetős tartalmak, az elektronikus vásárlás lehetősége mind- mind előttünk áll.
Vajon mit tudnak a hazai tévézők a digitális adásokról, használnák –e, fizetnének-e a többlet szolgáltatásokért? – sorolta egy korábbi felmérés kérdéseit Mátrai Gábor, a UPC szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója. Az előfizetői válaszokkal együtt felsorolta mindazokat a piaci szereplőket, amelyek kábelen (T-Online) műholdon keresztül (UPC, DIGITV, Antenna Hungária) már most is digitálisan továbbítják a műsort. A megkérdezettek közel fele igénybe venné és kipróbálná a jobb vételi viszonyokat kínáló technológiát, harmaduk azonban még tájékozódna a lehetőségről, mielőtt kipróbálná. Az előadó a válaszokat a hazai fogyasztók költségérzékenységével magyarázta, akik nem szívesen fizetnének egy új adó-vevő berendezésért. Reméli azonban, hogy a hozzáállás változott némileg az utóbbi időben, és épp ezért a felmérést hamarosan megismétlik.
A tanácskozáson a szabályozók és a piaci szereplők képviselőin túl a mérnöki és a szociológiai vélemények is hangot kaptak – egybehangzóan állítva, – hogy a digitális átállás csökkentheti az „informatikai szakadékot”, mert egyre többen fognak megismerkedni a fejlett technológiákkal és szolgáltatásokkal. Mindamellett, hogy egyet értettek Koltai Péter megállapításával „a digitális átállás csak megfelelő médiapolitikával, szabályozással és konszenzussal érhető el”
