Hazánk Brüsszelben sikeresen lobbizott a héten. A környezetvédelmi miniszterek tanácsában megszereztük a kellő támogatást, így megtarthatjuk génmanipuláció-mentességünket. A döntés után egy időre fellélegezhetnek a környezetvédők és a környezet-egészségügyi szakemberek.
Az egységes magyar fellépésnek köszönhető, hogy a génmódosított kukorica termesztési tilalmát az Európai Bizottság javaslata ellenére továbbra is fenntarthatja Magyarország – jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter utalt arra, hogy még decemberben az öt párt megegyezett a génmódosított növények ügyében. Mindegyik elfogadta, hogy – a környezeti és egészségügyi kockázatokra vonatkozó alapos bizonyítékok hiányában – ne lehessen ezt az új agrotechnikát alkalmazni. Szerinte az egységes magyar fellépés állíthatott hazánk mellé olyan tagállamokat is, ahol egyébként engedélyezik a módosított kukorica vetését. Persányi Miklós jelezte: részben ért csak egyet a Magyar Biotechnológiai Szövetség álláspontjával, amely szerint politikai döntés született. Politikai és szakmai alapon döntöttek úgy a tagállamok közül huszonketten, hogy Magyarország fenntarthatja a moratóriumot – mondta Persányi. A miniszter kijelentette: “Nem minden ördögtől való azonban, ami a modern biotechnológiával kapcsolatos.” Pozitív példaként említette a gyógyászati céllal, zárt rendszerben szaporított génmódosított baktériumfajokat. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a távirati irodának úgy reagált a miniszteri nyilatkozatra: a Fidesz örül a döntésnek, és örül annak is, hogy eredményesen hívta fel a figyelmet a génmódosított növények problémájára. Szerinte bebizonyosodott, hogy a Fidesz helyesen járt el, amikor nem támogatta a kormány géntechnológiáról szóló törvénymódosító javaslatát, hanem jelentős szigorítását érte el.
Nem voltunk egyedül
Idehaza a földművelésügyi tárca két éve tiltotta meg a génmódosított MON 810 kukoricahibridek vetőmagjának behozatalát. A génmódosított növények termesztése megosztja Európát, az egyes tagállamok nem egyformán állnak hozzá a kérdéshez. A EU tagállamai 2004 óta maguk dönthetnek a génmódosított növények termesztéséről. Magyarország – több másik tagállammal együtt – a termesztést ellenzők közé állt. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) s rajta keresztül az Egyesült Államok nyomást gyakorol az unióra a tagállami moratóriumok feloldása érdekében. A tagállami tiltás feloldását az Európai Bizottság hivatott kezdeményezni. A többlépcsős brüsszeli döntéshozatalban kedden végül a magyar álláspont érvényesült. A környezetvédelmi miniszterek tanácsát – a politikai döntéshozókkal szemben – meggyőzték a magyar érvek.
A magyar termesztési tilalom fenntartásához a tagállamok képviselőinek 345 szavazatából legalább 255-re lett volna szükségünk, ám ennél többet, 272 voksot kaptunk. A magyar moratórium fenntartása ellen szavazott az évek óta tudatosan génmódosítás-párti Anglia, Svédország és Finnország, valamint Hollandia is. Románia tartózkodott, Csehország és Portugália pálfordulása viszont meglepte az elemzőket: ez a két állam – a korábbi álláspontját feladva – Magyarország mellé állt. Az EU-tagállamok közül a leghatározottabban Ausztria, Görögország, Olaszország és Lengyelország ellenzi az újfajta mezőgazdasági technológiát. Persányi Miklós közvetlenül a döntés után kijelentette: “A génmódosított növények engedélyezésének ügyében jó darabig nem lesz probléma Magyarországon.” A miniszter bízik abban, hogy az eddigi elutasító tagállami álláspontok hatással lesznek az Európai Bizottságra is, és megváltoztatja az eddigi engedélyezési eljárását.
Szakmai érvekkel győztünk
Magyarország álláspontját környezetvédelmi okokkal támasztotta alá Brüsszelben. A Magyar Tudományos Akadémia – más kutatóintézetekkel közösen – kimutatta, hogy a védett állatfajokra és a talajéletre is károsan hat például a rovarirtó mérget termelő módosított kukoricafajta. Szakmai körökben az is elismert tény, hogy a manipulált génállományú növények genetikai anyaga keveredhet a hagyományos termesztésű növényekéivel. A hagyományos fajták “elfertőződését” megakadályozandó az egyes tagországok sorra alkották meg a saját koegzisztencia- (egymás mellett termesztés) törvényüket. Magyarországon 1998-ban alkottak törvényt erről, felkészülve arra az eshetőségre, ha nem sikerül fenntartani a nemzeti moratóriumot. A koegzisztencia jogszabálya előírja azt a legkisebb védőtávolságot, amelyet betartva csökkenthető a nemkívánatos génkeveredés veszélye. A négyszáz méteres izolációs lépték a természetvédelmi és az agrárkutatók szerint sem elegendő. Svájcban ez a távolság ezer méter, és hasonló lépték bevezetését tervezik a németek is.
