Nincs alkotmányossági szükséghelyzet, de a jelenlegi alaptörvénynél lehetne jobbat is alkotni – jelentette ki szerda este a Budapest TV Vendégünk című műsorában Bihari Mihály. Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét Ilkei Csaba kérdezte.
A kétkamarás parlament szükségességét firtató riporteri kérdésre válaszolva Bihari Mihály elmondta: a felsőház a mainál differenciáltabb érdekképviseletet tenne lehetővé. A második kamarában – mint a második világháború előtt – helyet kaphatnának a tudomány, az oktatás és a kultúra képviselői is. Megjegyezte: a háború előtti felsőházban minden egyetem, sőt a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karának valamennyi tanszéke képviseltette magát. A második kamara szűrője lehetne az elhamarkodott képviselőházi döntéseknek. Arra a felvetésre, hogy huszonhárom olyan – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó – alkotmánybírósági határozat van, amelyből következő jogalkotási kötelezettségének még nem tett eleget az Országgyűlés, azt válaszolta: valójában huszonkettő van, mert a kisebbségek parlamenti képviseletét nem az alkotmány, hanem törvény írja elő. Ezért ez a mulasztás nem alkotmány-, hanem „csak” törvénysértő.
Az Ab elnöke szerint egyszerűsíteni, racionalizálni kellene a népszavazási eljárást. A hatályos szabályozás alapján tudniillik a népszavazási kérdés hitelesítése és a parlament népszavazást elrendelő határozata ellen is kifogással lehet élni. Ez utóbbi kifogást Bihari Mihály fölöslegesnek nevezte.
Arra a kérdésre, mit válaszolt Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének a gyülekezési törvény esetleges módosításával kapcsolatos levelére, kifejtette: hétfőn tájékoztatta a teljes ülést a levél tartalmáról, és válaszát már elküldte a házelnöknek. Ebben reményét fejezte ki, hogy a törvényhozás megfelelően korrigálni fogja a gyülekezési törvényt. Az Ab elnöke rövid tájékoztatást adott a házelnöknek a testület előtt folyamatban lévő, a gyülekezési törvény egyes rendelkezéseit támadó indítványokról. Ugyancsak tájékoztatta a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyülekezési jogot érintő ítélkezési gyakorlatáról. Minderről szerdán telefonon is beszélt az Országgyűlés elnökével.
Bihari Mihály szerint nincs ugyan alkotmányossági szükséghelyzet, de a jelenlegi alaptörvénynél lehetne jobbat is alkotni. Egyetértett a riporter azon felvetésével, hogy nagyon hiányzik az alkotmányból egy közpénzügyekre vonatkozó fejezet. Mint mondta: ebben a fejezetben helyet kaphatnának többek között az adókivetés garanciális szabályai és a közintézmények gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos alkotmányi előírások is.
