Egy lépéssel közelebb jutott csütörtökön az Európai Unió egy olyan, mindenki által elfogadható kerethatározat elfogadásához, amely büntetőjogilag mindenhol szankcionálná a népirtás és a háborús bűnök tagadását, valamint a közösség elleni izgatást.
Elérhető közelségbe került a megállapodás arról a német elnökség által különösen forszírozott uniós kerethatározatról, amely valamennyi tagállamban büntetőjogilag szankcionálná a népirtás, az emberiség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök tagadását és trivializálását, a közösségek elleni izgatást és egyéb bűncselekményeket. Az első kudarcot vallott kísérlet után két évvel a német elnökség a bel- és igazságügyi miniszteri tanácsülésen csütörtökön tartott politikai vitát követően bizakodásának adott hangot, hogy a jogszabályról még július előtt megállapodás születhet.
Miután Olaszország félretette korábbi fenntartásait, lényegében már csak két tagállam, Észtország és Magyarország sajátos szempontjainak a figyelembe vétele szükséges a megállapodáshoz. Magyarországon ugyanis a holokauszt tagadása, a gyűlöletkeltés és egyéb cselekmények büntetőjogi eszközökkel történő szankcionálása a véleménynyilvánítás szabadságába ütközik, amit korábban az Alkotmánybíróság is megerősített. Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter szerint ugyanakkor a német elnökség a magyar fenntartások figyelembe vételével módosíthatja a kerethatározat szövegét. Értesülésünk szerint úgy, hogy a a sajtószabadság mellett a véleményszabadságra való hivatkozással is el lehetne kerülni a büntetőjogi szankciókat olyan esetekben, mint például a holokauszt tagadása. Észtország egy politikai nyilatkozatot szeretett volna a kerethatározathoz fűzni, amelyben a totalitárius rezsimek által elkövetett bűncselekmények tagadása is büntetőjogi szankciókat vont volna maga után. Ezt a problémát az elnökség a majdani jogszabály preambulumában kívánja rendezni, de anélkül, hogy explicite hivatkoznának a totalitárius rezsimekre.
A belügyminiszterek csütörtöki ülésén a portugál delegáció arról számolt be, hogy a tervek szerint halad a schengeni információs rendszer új tagállamokra szabott változatának az előkészítése, ami alapján Petrétei miniszter úgy fogalmazott, hogy az augusztus 31-i határidő a rendszer felállítására tarthatónak tűnik. Emlékezetes, hogy az új tagállamok – ha időben elkészülnek – 2007 végén csatlakozhatnak a schengeni övezethez. A schengeni információs rendszer második generációja ugyanakkor további hat hónappal késik: az új többszörre módosított határidő most 2008. december 22.
