Az EP három hónapon belül immár másodszor utasította el az Európai Bizottság javaslatát a közös agrárpolitikai közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályokról. A parlament ezen a területen csak konzultációs jogkörrel bír.
A bizottság önkéntes modulációra vonatkozó javaslatát korábban a mezőgazdasági bizottságban 3 ellenszavazattal, a költségvetési bizottságban pedig ellenszavazat nélkül elutasították. A javaslatot ezután a plenáris ülésen 2006. november 14-én 559 nem szavazattal 64 igen és 16 tartózkodás mellett szintén visszadobta a parlament, az Európai Bizottság mégsem vonta vissza javaslatát.
Most szerdán a plenáris ülés újra elvetette a tervezetet, ezúttal 89-584-19 arányban. Miután az Európai Bizottságot az ülésteremben képviselő Franco Frattini közölte, tájékoztatni fogja a biztosi kollégiumot az EP véleményéről, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnöke, Neil Parish (néppárti, brit) azt mondta, „a labda most a bizottság térfelén pattog”.
A jelentéstevő, német, néppárti Lutz Goepel szerint a háttérben a vidékfejlesztésre előirányzott pénzeszközöknek a Tanács által – és különösen Nagy-Britannia nyomására – megállapított csökkentése áll (kb. 88 milliárd euró helyett csak kb. 69 milliárd euró), amely az önkéntes moduláción keresztül részben kiegyenlítődne. Ez ellen az EP azonnal tiltakozott.
A bizottság – a Tanácsétól helyenként eltérő – javaslata a következő lényeges elemeket tartalmazza:
- A tagállamok az önkéntes moduláció keretében legfeljebb 20 százalékos mértékben csökkenthetik az összes közvetlen kifizetést (a Tanács ebbe a piaci kiadásokat is bele akarta vonni).
- A modulációt semmilyen keretfeltételhez nem kötik, kivéve, hogy mentesítik azokat a kistermelőket, akik 5000 eurónál kevesebb közvetlen kifizetésben részesülnek.
- A pénzeszközök a vidékfejlesztési támogatásokról szóló rendelet előírásai keretében szabadon felhasználhatók
- A társfinanszírozás nem kötelező.
- A tagállamoknak két hónapon belül meg kell határozniuk a teljes támogatási időszakra vonatkozó csökkentés mértékét.
A jelentéstevő szerint az Európai Parlament nem érthet egyet a javaslattal, mert az:
- veszélyezteti számos vállalkozás fennmaradását,
- a verseny torzulásához és az egyes tagállamokban a gazdák Szerződéssel ellentétes hátrányos megkülönböztetéséhez vezet,
- a KAP-ról való lemondáshoz vezet, az agrárpolitikát újra nemzeti szintre süllyeszti, valamint eláll a közös agrárpolitika szolidaritási felhívásától,
- figyelmen kívül hagyja a Közösség vidékfejlesztési céljait,
- aránytalan és inkoherens, valamint
- sérti az Európai Parlament részvételi jogát.
Harangozó: nem szabad hagyni, hogy nemzeti szintre süllyesszék vissza az agrárpolitikát
A parlamenti vitában felszólalt Harangozó Gábor (szocialista). A képviselő szerint újra vissza kell utasítani bizottsági javaslatot, nem csak amiatt, mert nem történt érdemi változás, hanem elsősorban azért, „mert a javaslat több ponton komoly aggályokat vet fel”.
„Először is, mert a közösségi agrárpolitikáról való lemondáshoz vezet azáltal, hogy azt nemzeti szintre akarja visszasüllyeszteni. Ezen túl pedig a különböző tagállamok a különböző költségvetési helyzetükből adódóan más-más mértékben élnének ezzel a lehetőséggel, ami súlyos versenytorzuláshoz vezetne. Nem engedhetjük, hogy az egyes tagállamok szűkebb költségvetéséből adódóan, a már eleve nehezen boldoguló gazdák kerüljenek hátrányba” – fogalmazott Harangozó.
