Mentőövet jelenthet a közép-európai kis- és középvállalkozásoknak az Európai Bizottság ma nyilvánosságra kerülő javaslata, amely átértékeli az unión belüli kereskedelem alapszabályait. Ez után nem a gyártónak kell majd igazolnia, hogy terméke megfelel az adott ország szabványainak, hanem az adott hivatalnak, miért is akarja az árut távol tartani a piacától.
Az európai belső piaci szabályozást annak idején tizenöt tagállamra alakították ki, de időközben az unió 27 tagúra bővült, és már közös valutája is van. Az áruszállítást a közösségen belül ugyan nem gátolja már gyakorlatilag semmi, de az értékesítést igen. Ha valaki egy másik országban kíván eladni, akkor először is be kell bizonyítania az ottani hivataloknak, hogy terméke megfelel a célország szabványainak. Ha például kerékpárt szeretnénk értékesíteni, gondot okozhat, hogy az egyik tagállamban csak csengővel, a másikban pedig csak dinamóval meghajtott lámpával lehet forgalomba hozni a bicikliket. A Financial Times szerint hasonló apró akadályokkal szinte minden ágazatban találkozunk. Meg kell küzdeni a hivatalokkal akkor is, ha alumínium vízforralókat, használt autókat vagy építőipari gépeket akarunk értékesíteni.
A hírek szerint az Európai Bizottság megelégelte a hivatali packázást, és fordított egyet a bizonyítási kötelezettségen. Ezentúl nem a gyártónak kell majd kilincselnie az igazolásokkal, hanem a célországnak kell “tudományosan megalapozottan” bebizonyítania, hogy miért is nem lehet egy másik tagország termékét, az egyébként elvben teljesen szabad belső piacon éppen abban a tagállamban értékesíteni. Sőt azt is be kell bizonyítaniuk, hogy a korlátozással nem sértik az EU alapelveit, amelyek közül az egyik legfontosabb az áruk és szolgáltatások szabad áramlása a közösségen belül.
A jelenlegi bürokratikus korlátok ugyanis nemcsak az egységes belső piac fejlődését fogják vissza, hanem csaknem 150 milliárd eurós többletköltséggel terhelik meg a vállalkozókat is. Feloldásukkal elsősorban a kis- és középvállalkozások kibontakozása kaphatna lendületet. A gyártók ugyanis azért voltak eddig a hazai piacaikhoz kötve, mert üzletmenetük nem bírta volna el egy másik tagállamban a hivatali packázással járó idő- és pénzveszteséget.
A javaslat újabb kísérlet arra, hogy az unió hozzálásson az áruk szabad mozgása előtt álló utolsó akadályok lebontásához. Bár a kezdeményezés mögött Günter Verheugen ipari biztos áll, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül elfogadtatnia az ötletet a tagállamokkal és a parlamenttel is. Ugyanerre az alapelvre épült ugyanis a szolgáltatások szabad áramlásának tervezett direktívája is. Ennek is az volt lényege, hogy a tagországoknak el kellett volna ismerniük egymás szabványait, de erre akkor sem voltak hajlandók minden ágazatban.
A szakemberek most hasonlóképpen heves csatát várnak a javaslat kapcsán. A kezdeményezés ugyanis valószínűleg felgyorsítaná a termelőkapacitások áttelepítését a kontinens nyugati feléből a keletibe, több tízezer munkahelyet veszélyeztetve az EU régebbi tagállamaiban. Nagy lehetőséget adna viszont a közép-európai kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek így esélyük lenne legalább arra, hogy áruikat a nagy nyugati forgalmazók is felvegyék terméklistáikra.
