Ruiz-Jarabo főtanácsnok álláspontja szerint a német szabályozás a szövetségi kormány és Alsószászországi tartomány (Land Niedersachsen) kormányának helyzetét erősíti, megakadályozva bármilyen beavatkozást a társaság ügyvitelébe.
A Bizottság 2005. március 4-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a Volkswagen-törvény* sérti a tőke szabad mozgását.
A Bizottság konkrétan sérelmezi:
- a szövetségi kormány – bár az a teljes részesedését átruházta – és az alsószászországi tartományi kormány azon jogát, hogy két-két tagot delegálhatnak a felügyelő bizottságba mindaddig, amíg a társaságban részvényekkel rendelkeznek;
- a szavazati jognak legfeljebb a társaság tőkéjének 20%‑ában történő korlátozását, amennyiben valamely részvényes túllépi ezt az arányt;
- közgyűlés határozatainak meghozatalához szükséges, a határozathozatalkor képviselt tőke arányának, több mint 80%-os többségre történő felemelését.
A kedden ismertetett indítványában Ruiz-Jarabo főtanácsnok először megjegyzi, hogy a tulajdonjogi rendszer tiszteletben tartásának a nemzeti jogrendszerekben, amelyet az EK‑Szerződés véd, mindenképpen ki kell terjednie arra, hogy lehetővé tegye az állam számára azt, hogy a közszférába történő beavatkozás útján az ország gazdasági tevékenységének alakításához hozzájárulhasson. Azonban megállapítja, hogy a jelen ügyben e feltételek nem teljesülnek figyelemmel arra, hogy a német jogi rendelkezések a részvények birtokosait védik a nyilvános ajánlattétel útján történő ellenséges felvásárlásokkal szemben.
A főtanácsnok ezt követően elemzi a Bizottság által hivatkozott korlátozásokat.
A szövetségi kormány és az alsószászországi tartományi kormány a társaság felügyelő bizottságában való részvételét illetően Ruiz-Jarabo főtanácsnok úgy véli, hogy a német jogszabály eltántorítja azokat, akik a társaság részvényeinek jelentős részét meg szeretnék szerezni azzal, hogy a felügyelő bizottságban a tőkerészesedésnek megfelelően kinevezett tíz tag között négy olyan taggal találják magukat szemben, akik a részvények csak elhanyagolható számával rendelkező kormányokat képviselik.
Nem releváns az a tény, hogy a szövetségi kormány eladta a részvényeit és következésképpen nem jogosult tagjelölésre, mivel elegendő az a tény, hogy a német jogrend védi a szövetségi és az alsószászországi tartományi kormány azon jogát, hogy a felügyelő bizottságba tagokat jelölhetnek, valamint hogy szabad belátásuk szerint beavatkozhatnak.
A blokkoló kisebbséget és a szavazati jog korlátozását illetően Ruiz-Jarabo főtanácsnok megjegyzi, hogy szavazati jog gyakorlásának 20%‑ban való korlátozása egybeesik a részvények azon részarányával, amellyel a szövetségi és az alsószászországi tartományi kormány a törvény elfogadásakor rendelkezett.
A főtanácsnok álláspontja szerint ilyen körülmények között, amennyiben valamely személy elegendő részvényt kíván szerezni ahhoz, hogy a társaság ügyvivő szerveiben képviseltethesse magát, jelentős kételyekkel szembesül a tőke több, mint egyötödének megszerzésekor, mivel az e korláton felüli részesedése szavazati jog nélkül marad. Még amennyiben sikeresen mozgósítaná is az összes kisrészvényest, a közgyűlésen képviselt tőke több mint négyötödével való módosítás lehetősége akkor sem lenne reális, tekintettel a szövetségi és tartományi kormány blokkoló kisebbségére.
A nemzeti szabályozás ezért a szövetségi és tartományi kormány helyzetét erősíti, megakadályozva bármilyen beavatkozást a társaság ügyvitelébe. Ez a helyzet nem oldódna meg a tartomány részesedésének eladásával, mivel a norma fennállása önmagában is biztosítja a tartomány számára a társaság feletti jövőbeni uralmát.
Ami a tőke szabad mozgása korlátozásának igazolását illeti, tekintettel a törvény megszületésének történeti hátterére és az általa követett szociális, regionális, gazdasági és ipari politikai célkitűzésekre, Ruiz-Jarabo főtanácsnok úgy véli, hogy a német kormány által előadottak túlságosan általánosak és a valóságtól elrugaszkodottak, és nem minősülnek a közérdeken alapuló kényszerítő oknak.
Következésképpen a főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság marasztalja el Németországot.
A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot.
(C-112/05. sz. ügy)
- Az 1970. július 31‑én (BGBl. I., 1149. o.) és 1965. szeptember 6‑án (BGBl. I., 461. o.) módosított, 1960. július 21‑i Gesetz über die Überführung der Anteilsrechte an der Volkswagenwerk Gesellschaft mit beschränkter Haftung in private Hand (a Volkswagenwerk korlátolt felelősségű társaság társasági részesedéseinek privatizációjáról szóló törvény) (BGBl. I., 585. o. és BGBl. III., 641-1-1).
