A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsa a hazai és uniós jogszabályok alapján elvégezte a műsorterjesztési szolgáltatások piacának átfogó versenyjogi elemzését, és nyilvánosságra hozta az érintett piacra vonatkozó (határozattervezetét|0). A tanács a piacon az Antenna Hungária (AH) Zrt-t jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltatóként azonosította és ezért a korábbi monopol szolgáltatóra kötelezettségeket rótt ki.

A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a piac részét képező kábeltelevíziós piac a hatékony verseny irányába fejlődik, így a tanács ezen a területen közvetlen piacszabályozási eszközökkel egyelőre nem avatkozik be. Amennyiben a piacelemzés során feltárt versenytorzító magatartások bizonyíthatóan elterjednek vagy általánossá válnak, a tanács mérlegelni fogja a vezetékes műsorterjesztési piac érintett piaccá való minősítését is.

A „Műsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából” elnevezésű piacon a tanács a szolgáltatások és földrajzi kiterjedés alapján nyolc különálló nagykereskedelmi piacot határozott meg és ezek közül kettőt minősített érintett piacnak, azaz olyannak, ahol van jelentős piaci erejű szolgáltató. A JPE szolgáltató az országos földfelszíni analóg rádió- és televízió műsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piacain egyaránt az AH. A tanács most közzétett határozattervezetében az elektronikus hírközlési törvény alapján négy kötelezettséget rótt ki az AH-ra. Ezek a „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek”, az „átláthatóság”, a „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége”, valamint az „egyenlő elbánás”.

A kábelszolgáltatások tekintetében a tanács megállapította, hogy Magyarországon a kiemelkedően nagy ügyfélbázissal rendelkező kábelszolgáltatók befolyásolni tudják a tartalom-tulajdonosok (például tematikus csatornák) műsorszolgáltatási piacra való belépését. A nagy kábelszolgáltatók ilyen – úgynevezett „gate keeper” – szerepét a tanács folyamatosan vizsgálandó versenyproblémaként fogja fel. A piacelemzés során mindazonáltal nem merült fel olyan bizonyíték vagy konkrét panasz, amely azt bizonyította volna, hogy az elméleti versenytorzító hatás a vezetékes műsorterjesztési piacon a gyakorlatban is megvalósult volna.

A tanács megállapította, hogy a vezetékes műsorterjesztés nagykereskedelmi piaca – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a hatékony verseny irányába fejlődik, így nem felel meg az érintett piac kritériumainak, ezért közvetlen piacszabályozási eszközökkel nem avatkozik be. Amennyiben a versenytorzító magatartások bizonyíthatóan elterjednek vagy általánossá válnak, úgy a tanács mérlegelni fogja a vezetékes műsorterjesztési piac érintett piaccá való minősítését.

Az NHH Tanácsa 2005 elején már nyilvánosságra hozta határozattervezetét, de az akkor közzétett határozattervezettel kapcsolatosan beérkező észrevételek – különös tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal észrevételére – alapján egyértelművé vált, hogy a műsorszolgáltatók (jelen esetben televíziók) és a kábelszolgáltatók kapcsolatát leíró „Vezetékes műsorterjesztés” nagykereskedelmi piacon további fel nem tárt versenyproblémák elemzése szükséges.

A tanács a problémák feltárása, a kábeles műsorterjesztési piac átfogó megismerése és a vezetékes műsorterjesztéssel kapcsolatos szabályozáspolitika megalapozása érdekében indította el 2005 nyarán a kábeltelevíziós szektort érintő széleskörű kábeltelevíziós (KTV) projektet. A piac szereplőivel folytatott konzultációk után a KTV projekt eredményeképp megállapítható volt, hogy a legnagyobb kábelszolgáltatók belépése a tartalomszolgáltatói körbe piaci előnyt jelenthet ezen kábelszolgáltatók számára. A tartalompiacon megszerzett pozíciók elvileg lehetővé teszik, hogy a kereskedelmi szempontból is értékes tartalmakhoz való hozzáférést a kábelszolgáltató megnehezítse, illetve amennyiben saját maga kíván új szolgáltatással piacra lépni, akkor ezt biztos tartalombázisra támaszkodva tehesse, megelőzve versenytársai hasonló lépéseit.

A KTV projekt arra is rámutatott, hogy egyes esetekben a kisebb vagy új műsorszolgáltatók számára – indokolatlan hozzáférési feltételek kikötése miatt – nehéz vagy lehetetlen a kábelszolgáltatók műsorcsomagjába való bekerülés. A tanács megítélése szerint azonban, ha bebizonyosodik egy kábelszolgáltató versenytorzító magatartása, akkor a konkrét versenyproblémára irányuló utólagos szabályozás hatékonyabb lehet, mint az ágazati szabályozás. A KTV projekt eredményei beépültek a piacelemzésbe, ugyanakkor nem alapozták meg azt, hogy a vezetékes műsorterjesztés piacán olyan jellegű piaci probléma lenne, ami a tanács intézkedését indokolná. Az NHH Tanácsa azonban a határozattervezetben jelzi, hogy amennyiben a versenytorzító magatartás elterjed, vagy általánossá válik, akkor mérlegelni fogja a vezetékes műsorterjesztési piac érintett piaccá való minősítését.

A határozattervezet az érintett szolgáltatók a Hírközlési Értesítőben való megjelenést követő 20. napig véleményezhetik. A beérkező észrevételek hozzájárulhatnak a döntés még teljesebb megalapozásához, illetve az észrevételek akár módosíthatják is a tanács álláspontját. A tanács a konzultációt követően a véglegesített határozatot megküldi az Európai Bizottságnak, majd uniós egyetértés esetén a végleges határozatot kihirdeti.

Háttér:

A végleges határozat megjelenését követően az AH a „hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek” alapján indokolatlanul nem vonhatja majd vissza a televízió- és rádióműsor-szolgáltatókkal megkötött műsorszórási szerződések által a műsorszórási szolgáltatásokhoz és eszközökhöz biztosított hozzáférést.

Az AH-nak az „átláthatóság” kötelezettség alapján a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül internetes honlapján közé kell tennie az országos földfelszíni analóg rádió- és televízió műsorszórás szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételeit, valamint a szolgáltatás árait.
A „költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége” alapján az AH-nak az országos földfelszíni analóg rádió és televízió műsorszórási nagykereskedelmi szolgáltatást a jövőben költségalapú áron kell nyújtania és ennek érdekében költség modelljét a határozat megjelenését követő 60 napon belül be kell adnia az NHH Tanácsához, jóváhagyásra.

A költségalapú sugárzási díj bevezetésére fokozatosan, több lépésben kerül sor – ezért az AH köteles a költségmodell mellett a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményt jelentő díjait és az azokra vonatkozó számításokat is benyújtani.

Az AH az „egyenlő elbánás” kötelezettség alapján a jövőben nem tehet különbséget a megrendelők között – ha azt lényeges műszaki, illetve gazdasági feltételek nem indokolják – az általa nyújtott országos földfelszíni analóg rádió- és televízió műsorszórás szolgáltatás esetében. Az egyenlő elbánás kötelezettsége a költségalapú díj felé való elmozdulás első lépésével egy időben lép hatályba – és ez a tanács várakozásai szerint egyes műsorszolgáltatók esetében az országos műsorszórási szolgáltatás árcsökkenésével jár majd.