A Fővárosi Bíróság – nem jogerősen – kimondta, hogy kiadhatók hat egyházi vezető aktái az állambiztonsági levéltárból. Arról, hogy ez megtörténhet-e, minden bizonnyal magasabb fórumon születik döntés.
Közszereplőnek minősül az a hat egyházi vezető, akit perbe vontak, ezért az állambiztonsági levéltárnak ki kell adnia a rájuk vonatkozó dokumentumokat – mondta ki a Fővárosi Bíróság tegnap kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
Pataki Árpád bíró szóbeli indoklása szerint a közhatalom gyakorlása az érintettek esetében kizárható, a politikai közvélemény feladatszerű alakítása azonban megállapítható. Szerinte az egyházi vezetők megnyilatkozásai, a püspöki körlevelek nem csak erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak, létezik politikai olvasatuk is, ilyen értelemben is orientálhatják a közvéleményt.
Esetről esetre kell vizsgálni
A bíró hangsúlyozta, hogy minden személynél esetről esetre konkrétan kell vizsgálni, megvannak-e a “közszereplői minőség” feltételei. Pataki Árpád hivatkozott a polgári törvénykönyv egyik kommentárjára is, e szerint a “társadalom szűkebb vagy tágabb körének véleményalkotását befolyásoló” személy közéleti szerepet vállal, és tevékenységét az erre vonatkozó normák alapján kell megítélni. A 2003. évi III. törvény szerint a közszereplőkre vonatkozó dokumentumok megtekintéséhez nincs szükség az érintettek beleegyezésére.
A közéleti szereplés fontos mozzanatának tekintette a bíróság, hogy az egyházi vezetők képesek befolyásolni híveik döntését, közéleti elhatározását.
Az ítélet – mint az szintén elhangzott az indoklásban – tiszteletben tartja az egyházakat, nem kíván beavatkozni a belügyeikbe, nem akarja befolyásolni a hitéletet, a hívők magánéletét.
A katolikusok még gondolkodnak
A legnagyobb lélekszámú történelmi egyháznak még nincs hivatalos álláspontja. A püspökök előbb megismerik a bíróság döntését és annak indoklását, ezután alakítják ki véleményüket. Sem Szerdahelyi Csongor sajtófőnök, sem Kiss-Rigó László, a püspökkari konferencia kommunikációs bizottságát vezető püspök nem véleményezte az ítéletet. A perben érintett főpapok – Seregély István, Bosák Nándor és Veres András püspökök – viszont fellebbeznek – mondta Bodonvich Jenőtől, az egyházi méltóságok jogi képviselője. “Amint megkapom a bíróság indoklását, benyújtom a fellebbezést” – közölte Bodonvich. Az MTI-nek hozzátette: ha a bíróság kimondja, hogy az egyházfők politikai közszereplők, abból az is következik, hogy az általuk vezetett szervezet politizál. Ez azonban elfogadhatatlan megállapítás. Veres András szombathelyi megyéspüspök az ítélethirdetés után az MTI-nek azt mondta: az alkotmány szerint az egyház és az állam különválasztva működik Magyarországon, erre hivatkozva utasítják vissza a közszereplői státust. Az egyházi törvények pedig tiltják a papoknak a politikai tevékenységet. Veres szerint a bíróság a főpásztori körlevelekkel és az egyházi iskolák finanszírozását érintő egyházi megnyilvánulásokkal próbálja alátámasztani az ítéletét, és ez abszurd.
Német László, a püspöki konferencia titkára még az ítélet előtt azt mondta, az egyháziak átvilágítását főként a hatályos ügynöktörvény hibái miatt tartotta aggályosnak. Szerinte a mai szabályok mellett nem lehet minden részletre kiterjedőn feltárni az ügynökügyeket. Nincs rá garancia, hogy a nyilvánosság megtudhassa: a beszervezett önként vagy kényszer hatására működött-e együtt a titkos rendőrséggel, illetve valóban végzett-e besúgói tevékenységet. “Az akták egy része a rendszerváltáskor eltűnt, és látjuk, hogy hamisítani is lehet kartonokat” – utalt az átvilágítás bizonytalanságaira Német László.
Mazsihisz: Zoltai nem közszereplő
Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője azt mondta: nem igaz, hogy Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója “feladatszerűen befolyásolná” a politikai közvéleményt (ez a közszereplővé nyilvánítás egyik törvényi kritériuma). Zoltai – aki a kilencvenes évek előtt nem volt egyházi vezető, és soha nem állt a szószéken, ezért nem is befolyásolhatta a politikai életet – már átvilágíttatta magát, a vizsgálat számára kedvező eredményt hozott – emlékeztetett Egri.
Evangélikusok: árnyalt ellentmondások
“Végérvényesen ki kell mondani, hogy ki és milyen szempontok alapján tekinthető közszereplőnek Magyarországon – mondta lapunknak Frenkl Róbert, az egyik alperes, az evangélikus egyház nyugalmazott országos felügyelője. – Azért vállaltam a pereskedést, hogy kétes eredetű dokumentumok félremagyarázásával ne keverhessenek gyanúba ártatlanokat.”
Az eljárásban alperesként szerepelt Szebik Imre nyugalmazott evangélikus elnök-püspök is.
Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos vezetője maximálisan tiszteletben tartja a bírói döntést. Egyben örömét fejezte ki, mert ha a vonatkozó levéltári adatok nyilvánosak lesznek, “senkiben nem merülhet fel annak a gyanúja, hogy bármelyik egyházi tisztségviselőnek takargatnivalója van”.
Reformátusok: aggályos a múlt feltárása
A Magyarországi Református Egyház Zsinata a konkrét bírósági eljárással nem ért egyet, azokkal viszont igen, akik szeretnék megnyugtatóan lezárni az ügynökkérdést – áll a mostani perben egyébként nem érintett egyház közleményében.
A vélemény egybecseng a katolikus Német László nyilatkozatával.
A reformátusok nehezményezik, hogy a rendszerváltáskor az egyháznak nem volt módja betekinteni az ügynökaktákba, ezek közül mára sokat megsemmisítettek.
A per előzménye
2005-ben Kozák Dániel újságíró szeretett volna betekinteni az egyházi vezetők aktáiba az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A szóban forgó személyek közölték, nem tartják magukat közszereplőnek. Ezért az újságíró nem kaphatta meg a dokumentumokat, amelyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a főpapok a pártállam titkosszolgálataival. Kozák ezután fordult bírósághoz, annak megállapítását kérve: közszereplők-e az egyházak vezetői. Ilyen perekben a levéltár az alperes. A döntés ellen fellebbezési jogot kell adni az érintetteknek is, ezért látta szükségesnek a bíróság az egyházi vezetők bevonását az eljárásba.
