Politikai megosztottság jellemzi az EU-t a Római Szerződés 50 éves évfordulójára kiadandó nyilatkozat kapcsán. Míg az Európai Bizottság konkrét utalást tenne az alkotmányra és ragaszkodik a Barroso által kifundált öt ponthoz is, a tagállamok kívánságlistája is egyre hosszabb.
Az Európai Bizottság a múlt évben vetette fel az ún. berlini nyilatkozat ötletét, amelyet az EU tagállamai és intézményeinek vezetői látnának el kézjegyükkel március 25-én. Az Európai Bizottság terve az volt, hogy a nyilatkozat megtöri az alkotmány körül kialakult válságot. A biztosok a múlt héten úgy fogalmaztak, hogy a szövegnek egyértelmű utalást kell tennie az alkotmányra, és annak tartalmaznia kell az EB elnök által megfogalmazott öt pontot, amely a szolidaritást, az elszámoltathatóságot, az európai polgárok biztonságát, az európai értékek világszerte való terjesztését és az éghajlatváltozás elleni harcot tartotta fontosnak megemlíteni.
Az alkotmány említését azonban London és Hága is ellenzi, amelyek húzódzkodnak az alapszerződés felélesztésétől. A britek „bevásárló lista” helyett – amely szerintük az EU ez évi és jövő évi feladatait sorolná – inkább a sikeres és történelmi jelentőségű keleti bővítést említenék meg. Franciaország ugyanakkor nem visszatekintő, hanem előre néző nyilatkozattal egyezne ki.
A cseh kormány az EU liberális értékeit emelné ki a nyilatkozatban, amely a kereskedelmet, a bürokrácia csökkentését, és a további bővítést is tartalmazná. Lengyelország pedig újra elővenné a kereszténység és Isten megemlítését.
Németország ugyanakkor arra szeretné felhasználni a nyilatkozatot, hogy kifejezze, az EU-nak igenis van szociális dimenziója. Berlin ezt azért tartja fontosnak, mert az alkotmány francia elutasításának okát szakértők a szociális dimenzió hiányában látják.
A szociális Európa megemlítése arról szólna, hogy „megszüntetjük azokat a félelmeket, hogy az EU egy olyan közösség, amelynek célja a vállaltok életének megkönnyítése. Jobban kel hangsúlyoznunk Európa szociális dimenzióját”- nyilatkozta a Reutersnek Günther Gloser, német EU-ügyi miniszter. A szociális dimenzióról szóló nyilatkozat-részt ezután a tervek szerint hozzácsatolnák az alkotmányhoz, hogy az elnyerje a francia és más szavazók tetszését.
A nyilatkozat várhatóan maximum kétoldalas, egyszerű nyelvezetű dokumentum lesz.