A határokon átnyúló tevékenységeket végző kis- és közepes vállalatok számára európai magántársaság elnevezésű társasági formát hozna létre az EU. A képviselők kizárnák a nemzeti jogra való hivatkozást, és a vállalatalapítás és –irányítás egyszerűsítésén túl a cég hitelezőinek védelmét is megfelelően biztosítanák.
„Az európai magántársaságok statútuma azt a célt szolgálja, hogy a kis- és középvállalatok (kkv) részére Európában olyan társasági formát kínáljanak, amely megkönnyíti számukra a határokon átnyúló tevékenységek végzését” – fogalmaz a Klaus-Heiner Lehne (néppárti, német) által összeállított, csütörtökön elfogadott, nem kötelező érvényű parlamenti jelentés.
A szöveg szerint az európai részvénytársasági (ert) forma a nagy tőketársaságok szegmensét fedi le, az európai magántársaság (emt) pedig a kkv-k számára lenne megfelelő keret.
A képviselők szerint lehetővé kell tenni, hogy rendeletben rögzítendő közösségi jogszabályok és eljárási szabályok alapján az unió területén egy vagy több, nem szükségszerűen tagállami illetőségű természetes vagy jogi személy európai magántársaságot alapíthasson.
Az emt-knél „teljes mértékben el kell tekinteni a nemzeti jogra való hivatkozásoktól, és egy egységes európai társasági formát kell teremteni. Ezáltal automatikusan csökkennek a szakértői költségek, mivel a határokon átnyúló tevékenységek esetében többé már nem a különböző tagállamok joga lenne az irányadó, hanem az egységes statútum” – fogalmaz indokolásában a jelentéstevő.
Az Európai Parlament úgy véli, hogy „az európai magántársaságnak rendelkeznie kell az összeolvadás, a székhely áthelyezése, a kettéválás és az európai részvénytársasággá való alakulás lehetőségével, mégpedig – amennyire lehetséges – a már harmonizált közösségi jogszabályokkal összhangban”.
A szöveg hozzáteszi: a statútumnak „többet kell nyújtania, mint hogy egyszerűbbé teszi a vállalatalapítást és -irányítást: a vállalaton belül a szervek között méltányos egyensúlyt kell teremtenie; másrészről ezzel egyidejűleg hozzá kell járulnia az üzleti forgalom biztosításához, továbbá védenie kell a vállalat hitelezőit. Ez például a kiegyensúlyozott felelősségi szabályozáson keresztül valósul meg” – így a jelentés.
