Az alkotmányt ratifikáló 18 tagállam, valamint Írország és Portugália képviselői Madridban találkoznak, hogy kiutat keressenek a dokumentum körül kialakult válságból. A német elnökségnek és az alkotmányt jegelő tagállamoknak azonban, nem tetszik a megosztottság.
A magukat az alkotmány barátainak nevező tagállamok áttekintik, hogy az új alapszerződés mely részeit lehetne megváltoztatni és arról tárgyalnak, hogyan lehetne rávenni az alkotmányozási folyamatot egyelőre jegelő tagállamokat, hogy mondják el álláspontjukat a témáról.
”Tudnunk kell, hogy a tagállamoknak milyen nehézségeik vannak és mi a problémájuk – nyilatkozta Miguel Angel Moratinos, spanyol külügyminiszter a találkozó előtt.
Az alkotmányt egyelőre nem ratifikálta Franciaország és Hollandia, amelyek lakossága 2005-ben népszavazáson utasította el a szöveget. A legszkeptikusabb tagállamok közé Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország tartozik.
Elemzők szerint az alkotmány érzékeny első részét, – amely az alapvetéseket tisztázza: mi az Európai Unió, mik a céljai, milyen alapértékek mentén, pontosan hogyan cselekszik, valamint milyen szférákban, területeken és milyen intézményeken keresztül gyakorolja a ráruházott hatalmat – a támogató tagállamok megpróbálják majd megvédeni. A manőverezésre a második és a harmadik rész adhat lehetőséget. A második rész az úgynevezett Alapvető Jogok Kartája, amely felsorolja az európai polgárok alapvető jogait (például az élethez és szabadsághoz való jogot), de szentesít egy sor politikai és szociális jogot is (mint például a sztrájkhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz való jog).
A harmadik fejezet a leghosszabb és a legbonyolultabb: ez foglalkozik az Európai Unió pontos működésével, részletesen leírja feladatait és az egyes szakpolitikák szabályozását, területről területre. Itt szerepelnek a különböző pénzügyi rendelkezések is.
Az alkotmányt támogató tagállamok találkozójuk végén nem fogadnak el közös nyilatkozatot, inkább csak közös elveket szeretnének megfogalmazni.
Sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy a tagállamok az alkotmány elnevezést változtatnák meg, mert sokuk a francia és a holland elutasítást is részben ennek tulajdonítja. Egyes vélemények szerint az új alapszerződés elfogadása az elnevezés miatt Nagy-Britanniának is túl nagy lépés lenne. Mások a jelképeket – a zászlót, a mottót, a himnuszt és az Európa Napot – egy európai állam előszelének látják.
Az alapszerződést eddig nem ratifikáló tagállamok egyébként nem nézik jó szemmel az alkotmány barátainak találkozóját, melyet a német elnökség sem támogat. Szerintük az ilyen jellegű találkozók nyomán még nagyobb szakadék alakul ki a két tábor között. A német elnökség a napokban nyomást gyakorolt Luxemburgra, hogy az összes tagállam részvételével, az alkotmányról rendezett találkozót a házigazda lemondja. Berlin attól tart, hogy a találkozó megzavarhatja az alapszerződés újjáélesztésére kialakított elnökségi terveit, amelyről a napokban tett közzé menetrendet.
