Az Alkotmánybíróság január 22-i teljes ülésén titkos szavazással Paczolay Pétert választotta meg három esztendőre a testület helyettes elnökének. A döntés értelmében Paczolay Péter március 11-től foglalja el új tisztségét, miután elődjének, Erdei Árpádnak március 10-én jár le a kilencéves alkotmánybírói mandátuma. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 17. § (2) bekezdése szerint „az Alkotmánybíróság elnökét akadályoztatása esetén a helyettes elnök helyettesíti”.
Az Alkotmánybíróság történetében eddig öt helyettes elnök volt: Sólyom László (1989-1990), Herczegh Géza (1990-1993), Lábady Tamás 1993-1998), Holló András (1998-2003) és Erdei Árpád (2003-2007). A hatodik helyettes elnök Paczolay Péter lesz.
Sólyom László (1942)
1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja. 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 1990 júliusa és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke. 1965-ben végzett a pécsi jogi karon. 1966-tól 1969-ig a jénai Friedrich Schiller Egyetem Jogi Karán tanársegéd. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében tudományos munkatárs, illetve könyvtáros az Országgyűlési Könyvtárban. 1980-tól az állam- és jogtudományok doktora. 1982-től egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén. 2005. június 7-e óta a Magyar Köztársaság elnöke.
Dr. Herczegh Géza (1928)
1990 júliusa és 1993 májusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1990 júliusa és 1993 májusa között az Ab helyettes elnöke. 1967-től a pécsi jogi kar nemzetközi jogi tanszékvezetőjének nevezték ki. 1965-ben a jogi tudományok kandidátusa, 1979-ben doktora, 1985-ben az Akadémia levelező tagja, 1990-ben pedig rendes tagja. 1993. június 1-jétől 2003. február 5-ig a hágai Nemzetközi Bíróság bírája.
Dr. Lábady Tamás (1944)
1990 júniusa és 1999 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1993 júliusa és 1998 novembere között az Abhelyettes elnöke. 1968-ban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1970. július 1-től polgári peres ügyekben ítélkező bíró, 1980-tól megyei bírósági tanácsvezető. 1973-tól oktat a pécsi jogi karon polgári jogot, ezen belül elsősorban kártérítési, felelősség- és biztosításjogot. 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1991-től egyetemi docens. 2003 óta a Pécsi Ítélőtábla elnöke.
Dr. Holló András (1943)
Az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke. 2005. november 14-én újra alkotmánybíróvá választották. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1966-ban. 1971-től 1979-ig ügyész. 1981-től alapító tanárként tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, melynek 1993-ig tanszékvezetője volt. 1979-1989 között az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos főmunkatársa, kutatásvezetője. 1989-90-ben részt vett az új Alkotmány előkészületeinek munkálataiban. 1990-től alkotmánybíróvá megválasztásáig az Alkotmánybíróság főtitkára.
Dr. Erdei Árpád (1939)
Az Országgyűlés 1998 márciusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2003 augusztusa óta az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 1962-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1970-ig az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársa, azt követően az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének oktatója, tíz éven át tanszékvezetője. 1985-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 1994-ben habilitált. 1994-ben az Országos Választási Bizottság tagjának választották. Részt vett a büntetőeljárási törvény előkészítésében.
Dr. Paczolay Péter (1956)
Az Országgyűlés 2006 februárjában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1980-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983-tól az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszékén tudományos továbbképzési ösztöndíjas, majd oktató, docens, 1990-2000-ben a Politológia Tanszéken docens. Közben 1992-2000-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem politológia tanszékvezető docense, 1994-98-ban dékánhelyettes. 1989 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1999-ben habilitált. 1990–1996-ig az Alkotmánybíróság főtanácsosa, 1996-2000-ig az Alkotmánybíróság főtitkára. 2000-2005-ig a Köztársasági Elnöki Hivatal vezető helyettese, 2005 augusztusától alkotmánybíróvá megválasztásáig a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője volt.