Az Alkotmánybíróság 2007. január 23-án elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a rendőrségi törvény, a büntetőeljárási törvény, valamint a jövedéki törvény több, a titkos információgyűjtésre és adatszerzésre vonatkozó rendelkezését.
Ezeket többségükben jövőbeli hatállyal, 2007. december 31. napjával semmisítette meg azért, hogy a jogalkotónak módja legyen az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban álló szabályozásra, s ilyen módon ne sérüljenek az alkotmányos államcélok teljesüléséhez fűződő érdekek.
A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság rámutatott: az alkotmányellenes rendelkezések kidolgozatlansága és fogalmi bizonytalansága a kérdéses jogintézmények működését kiszámíthatatlanná, illetve ellenőrizhetetlenné teszi. A szabályozás ezen túlmenően sért több alkotmányos alapjogot, így például az emberi méltósághoz, a magánlakáshoz, a magántitkok és az egyes személyes adatok védelméhez, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot. A határozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közrend és a közbiztonság védelme alkotmányos államcél, s ez indokolttá teszi a titkos eszközök és módszerek alkalmazását is. Erre azonban csak kivételesen, a törvényben pontosan körülírt esetekben, kellő súlyú indokkal van alkotmányos lehetőség.
Az Alkotmánybíróság határozata nem érintette a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit, továbbá a bírói engedélyhez kötött egyes titkos eszközökön túl rendelkezésre álló más módszerek alkalmazását sem.
