Az Európai Bizottság a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló átfogó reformjavaslatot nyújtott be a annak érdekében, hogy jobban összhangba hozza ezeket az ágazatokat a megreformált közös agrárpolitika többi részével.
A javaslat a gyümölcs- és zöldségágazat versenyképességének és piacorientáltságának a fokozására, valamint a válsághelyzetekből eredő bevétel-ingadozások csökkentésére, a fogyasztás növelésére, a környezetvédelem ösztönzésére, illetve amennyiben lehetséges, a szabályok egyszerűsítésére és a közigazgatási terhek csökkentésére törekszik. A reform ösztönözné, hogy több termelő csatlakozzon a termelői szervezetekhez; a termelői szervezetek számára számos eszközt nyújtana a válságkezeléshez; integrálná a gyümölcs- és zöldségágazatot az egységes támogatási rendszerbe; megkövetelne egy minimumösszeget, amelyet környezetvédelemre kellene előirányozni; nagyobb EU-finanszírozást biztosítana az ökológiai termelésre és a promóciós intézkedésekre; valamint megszüntetné a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó exporttámogatást. A bizottság bízik abban, hogy a Tanács és a Parlament 2007 közepe előtt jóváhagyja a költségvetési kihatással nem járó reformot, amely így 2008-ban hatályba léphetne.
„Szükséges, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó rendelkezéseket az európai mezőgazdaságot versenyképesebbé és piacorientáltabbá tenni kívánó többi reformmal összhangban alakítsuk,” – mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „A mostani rendszerek egyes támogatási programjai nem tartoznak a 2007. évi KAP-hoz, így szükséges, hogy a termeléshez nem kötődő, közvetlen támogatási kifizetésekkel helyettesítsük azokat. A termelőknek a termelői szervezetek megerősítése révén hatékonyabb együttműködésre való ösztönzése a siker egyik kulcsa. A gyümölcsök és zöldségek alapvető szerepet játszanak az emberek étrendjének javításában. Ezért kívánom ösztönözni fogyasztásukat. Végezetül igen fontos, hogy a mezőgazdaság minden tőle telhetőt megtegyen a környezet védelme érdekében.”
A gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó előzmények
A gyümölcs- és zöldségtermelés az EU-költségvetés 3,1 %–át, a teljes uniós mezőgazdasági termelésnek pedig 17 %-át teszi ki.
Az elmúlt tíz év során nagy nyomás nehezedett az ágazatra az árak meghatározásában fontos szerepet játszó, igen koncentrált kiskereskedelmi és diszkontláncok miatt, valamint a jó minőség és viszonylag alacsony árak következtében egyre nagyobb piaci részesedéssel rendelkező behozott termékek következtében. Az 1996-os utolsó reform óta a termelői szervezetek és az úgynevezett működési programok kulcsszerepet töltöttek be a kínálat csoportosításában, és hatékonyan segítették a termelőket a kiskereskedelmi ágazat kihívásainak való megfelelésben. Egyes tagállamokban azonban a termelők nagy része még mindig nem kíván részt venni.
A mostani közös piacszervezés részben szintén a termelőknek nyújtott, a feldolgozóiparhoz eljuttatott termékmennyiséget – egyes esetekben pedig a földterület méretét – figyelembe vevő támogatáson alapszik, közvetlenül támogatva a feldolgozókat és a termelői szervezeteken keresztül támogatva a termelőket. A megreformált KAP többi részével összhangban nem lévő ilyen rendszer alá tartozik a paradicsom, a citrusfélék, a körte, a nektarin, az őszibarack, a szárított füge, a szilva és a szárított szőlő.
Reformjavaslatok
Termelői szervezetek: A termelői szervezetek rugalmasabbak lesznek, szabályzataikat pedig egyszerűsítik. A termelők minden termék tekintetében szabadon csatlakozhatnak a különböző termelői szervezetekhez. Kiegészítő támogatást – 50 százalék helyett 60 százalékos közösségi társfinanszírozást – vezetnek be az olyan területeken, ahol a termelés kevesebb, mint 20 %-át hozzák forgalomba termelői szervezeteken keresztül, valamint az új tagállamokban, a termelői szervezetek létrehozására való ösztönzés érdekében. Külön támogatásban részesülnek a termelői szervezetek összeolvadásai és a termelői szervezetek társulásai. Továbbra is külön támogatás illeti meg a nemzetközi vagy szakmaközi szinten működő termelői szervezeteket. A tagállamok és a termelői szervezetek nemzeti stratégián alapuló működési programokat dolgoznak ki. A termelői szervezetekre vonatkozó költségvetés most körülbelül 700 millió EUR.
Válságkezelés: A termelői szervezeteken keresztül szervezik meg (50 százalékos közösségi társfinanszírozás mellett). Az eszközök közé tartozik a zöld szüret/be nem takarítás, promóciós és kommunikációs eszközök alkalmazása válsághelyzetben, képzés, betakarítási biztosítás, valamint befektetési alapok felállításához kapcsolódó igazgatási költségeknek a finanszírozása. A termelői szervezetek 50 százalékos társfinanszírozás mellet vonhatnak ki árukat a piacról. Az iskoláknak, gyermektáboroknak, kórházaknak, jótékonysági szervezeteknek, idősek otthonának és büntetésvégrehajtási intézeteknek való ingyenes juttatás érdekében történő kivonást 100 százalékban a Közösség fizeti, az egyes termelői szervezetek által forgalomba hozott mennyiség 5 százalékáig.
A gyümölcs és zöldség egységes támogatási rendszerbe (ETR) való integrálása: a gyümölcs- és zöldségtermesztésre szolgáló földterületek támogatási jogosultságot kapnak a termeléshez nem kötődő, egyéb mezőgazdasági ágazatokban alkalmazandó támogatási programok keretében. A feldolgozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó valamennyi meglévő támogatást függetlenítik a termeléstől, és megemelik az egységes támogatási rendszerre vonatkozó nemzeti költségvetési plafonokat. A tagállamok referenciaösszegeket határozhatnak meg, és megszabhatják, hogy mely gazdálkodók részesülhetnek reprezentatív időszakon alapuló új jogosultságokban. Az ETR-be körülbelül 800 millió EUR-t csoportosítanak át.
A környezetvédelemre irányuló intézkedések: A gyümölcs és zöldség ETR-be való bevonásából következik, hogy a közvetlen kifizetésekben részesülő gazdálkodók számára kötelező lesz a kölcsönös megfelelés. Továbbá valamennyi működési program a kiadásainak legalább 20 százalékát környezetvédelmi intézkedésekre kell, hogy költse. Minden egyes működési programban 60 százalékos közösségi társfinanszírozás biztosított az ökológiai termelésre.
Promóció: Az Egészségügyi Világszervezet napi 400 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztást javasol, amely szintet most csak Görögország és Olaszország éri el. A termelői szervezetek működési programjaikba foglalhatják a gyümölcs- és zöldégfogyasztás népszerűsítését. 60 százalékra emelkedik a közösségi társfinanszírozás mértéke, ha a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítése iskolás korú gyermekek vagy serdülők körében történik. A piacról kivont áruk ingyenesen oszthatók szét jótékonysági szervezetek, iskolai, illetve gyermektáborok számára.
Harmadik országokkal folytatott kereskedelem: Mivel a világkereskedelmi tárgyalások még folyamatban vannak, a javaslat nem érinti a külkereskedelemre vonatkozó meglévő jogi keretet. Az export-visszatérítések eltörlése azonban javasolt.
Egyszerűsítés: A termelői szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz, valamint az export-visszatérítések eltörléséhez hasonlóan a feldolgozási támogatás eltörlése is jelentősen hozzájárul az egyszerűsítéshez. A további egyszerűsítést ösztönzi a valamennyi mezőgazdasági termékre – a gyümölcs- és zöldségféléket is beleértve – vonatkozó forgalomba hozatali előírások alapelveinek a harmonizálása.
