A képviselők szerint a fegyverkivitelt szabályozó kódexet közös állásponttá kellene alakítani, valamint nagyobb figyelmet kéne fordítani a fegyvereket importáló országok hátterére és az emberi jogok tiszteletben tartására. Kínával szemben továbbra is fenntartanák a fegyverembargót. A jelentés szerint Magyarország példamutató.
Az EP csütörtökön 504-24-34 arányban szavazta meg a fegyverexportról szóló hetedik éves jelentéssel kapcsolatos jelentést.
Az unió fegyverkivitelről szóló magatartási kódexét 1998-ban fogadták el, amely közös szabványokat határoz meg a katonai felszerelések kiviteléről. A kódex jelenleg jogilag nem kötelező érvényű dokumentum. A jelentéstevő Raül Romeva i Rueda (spanyol, zöldpárti) úgy vélte, hogy „az uniónak globális szereplőként kell fellépnie a fegyverek elterjedése elleni küzdelemben”. A parlament „elfogadhatatlannak tartja, hogy nem történtek lépések a kódex közös álláspontként történő elfogadására”. A közös állásponttá alakítás kötelezné a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikat igazítsák a kódexben foglaltakhoz.
„Az uniós tagállamok világszerte a legfőbb fegyverexportőrök közé tartoznak, 2005-ben az EU-tagállamok fegyvert szállítottak többek között Kínába, Kolumbiába, Etiópiába, Eritreába, Indonéziába, Izraelbe és Nepálba” – hivatkozik a szöveg a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentésére. A képviselők azt javasolják, hogy „a tagállamok hozzanak létre egy olyan jegyzéket, amely azokat az országokat tartalmazza, amelyek fegyveres konfliktusokban vesznek részt, és amelyek felé a fegyverexportot elvben tiltani kell”. Ezt figyelembe véve a parlament felszólítja a tagállamokat, hogy „a közel-keleti régióba irányuló fegyverexportról szóló politikáikat hozzák összhangba a magatartási kódexszel”.
A jelentéstevő úgy véli, hogy „a tengerentúlra engedélyezett gyártásról szóló megállapodásokat kiviteli engedélyként kell kezelni” és az előírások további szigorítását szorgalmazza. Felszólítja a tagállamokat ugyanakkor, hogy alakítsanak ki információcsere-mechanizmusokat és állítsanak fel egy adatbázist, amely információkat tartalmaz a fogadó országokban történő felhasználással kapcsolatosan.
Kínával kapcsolatosan a parlamentnek az az álláspontja, hogy „az embargót nem szabad feloldani mindaddig, amíg nem következik be egyértelmű és tartós javulás az emberi jogok, valamint a társadalmi és politikai szabadságok vonatkozásában”. A parlament általános kritériumként alkalmazná az emberi jogok tiszteletben tartását is.
A parlament felszólítja azon tagországokat, amelyek még nem tettek eleget a fegyverkereskedelemről szóló közös álláspontnak, hogy „dolgozzanak ki egy ütemtervet, és kövessék olyan országok példáját, amelyekben a katonai felszerelések külföldön végzett kereskedelme engedélyköteles, ilyen tagország például Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.”
A jelentéstevő jónak tartja, hogy „az Egyesült Államok kiterjesztette a katonai exportot ellenőrző szabályozást a magánkézben lévő biztonsági cégekre is”, és hasonló lépés megfontolására szólít fel az unión belül is.
