Második olvasatban elfogadta a parlament a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló irányelvet. A képviselők elsősorban a közúti balesetekkel, valamint a személyiségi és magánélethez fűződő jogok megsértésével, az internettel kapcsolatos rendelkezésekre koncentráltak.
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló jogszabály, az úgynevezett Róma II irányelv célja a jogi eljárások megkönnyítése. Ezek az eljárások különböző országok polgáraira, így különböző jogrendszerekre vonatkoznak, például közlekedési baleset, hibás termékek vagy környezeti kár esetében. Az irányelv hatálya nem terjed ki családjogi, házassági vagyonjogi és öröklési jogviszonyokra.
A jelentéstevő, Diana Wallis (brit, liberális) felhívja a figyelmet, hogy „a tagállamok komoly figyelmet szenteltek a közúti balesetekkel – a jogviták főleg a közúti baleseteket érintik -, valamint a személyiségi és magánélethez fűződő jogok megsértésével kapcsolatos rendelkezésekre”.
A képviselők egyszerűsítenék az Európai Bizottság javaslatát és az általános szabályt több területre terjesztenék ki. Az általános szabály szerint a károkozást annak az országnak a joga szerint kell megítélni, ahol a kár bekövetkezett. A tisztességtelen versenyre és a környezeti kárra vonatkozó külön rendelkezéseket a képviselők törölték, mivel úgy vélik, hogy az általános szabály tökéletesen alkalmazható ezekben az ügyekben is – ezt a módosítást az első olvasat során már elfogadták.
A személyiségi jogok média általi megsértésére vonatkozóan első olvasatban a képviselők kompromisszumos módosítást fogadtak el. A Tanács ugyanakkor törölte közös álláspontjából a rendelkezést, ezt a parlament most újra beillesztette a javaslatba. Az elfogadott szöveg szerint „a személyiségi jogok média általi megsértése esetén az a jog alkalmazandó, amelyik országra a közzététel vagy műsorszórás főként irányul, illetve – ha ez nem nyilvánvaló – azt az országot, ahol a szerkesztői ellenőrzést gyakorolják. Hasonló megfontolások alkalmazandók az interneten és egyéb elektronikus hálózatokon történő közzététel esetén”.
A közlekedési balesetekkel kapcsolatosan a képviselők célja az volt, hogy „a közlekedési balesetek esetén a követelés értékét a sértett országának joga alapján számítsák ki”. Az egyik elfogadott módosítás értelmében a bíróságnak a restitutio in integrum elvet kellene alkalmaznia ilyen esetekben, így a kártérítésnek ki kellene terjednie az orvosi utókezelésekre is. Mivel a rendeletet több kritika érte amiatt, hogy eredetileg csak a közlekedési balesetekre korlátozódott volna, a hatályt most kiterjesztenék a személyi sérülésekkel járó balesetekre is.
A parlament szándéka szerint a rendeletnek együtt kell léteznie a belső piacra vonatkozó jogszabályokkal, és elő kell mozdítania a belső piac megfelelő működését. A képviselők „különösen megfontolták a rendeletnek a határok nélküli televíziózásról, az e-kereskedelemről és a szolgáltatásokról szóló irányelvekhez fűződő kapcsolatát”.
A képviselők arra kérik a bizottságot, hogy készítsen jelentést az irányelv hatálybalépése után két évvel az irányelv alkalmazására vonatkozóan. A jelentésnek főként a közúti balesetekre kell koncentrálnia, valamint arra, hogy milyen arányban alkalmazták a bíróságok más országok jogát.
