450 szavazattal az első fordulóban az Európai Parlament új elnökévé választották a német, néppárti Hans-Gert Pötteringet kedden, Strasbourgban.
2007. január 16-án, Strasbourgban, titkos szavazáson választott magának új elnököt az Európai Parlament, miután letelt az előző házelnök, a spanyolországi, szocialista Josep Borrell két és fél éves mandátuma.
A 715 leadott szavazatból 26 volt érvénytelen. A 689 érvényes voks közül 450-et (65,31 százalék) nyert el a néppárti Hans-Gert Pöttering. (Az abszolút többséghez 345 szavazatra volt szükség.) A zöldpárti, olasz Monica Frassoni 145, Francis Wurtz (Egyesült Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, francia) 48, Jens-Peter Bonde (Függetlenség/Demokrácia, dán) 46 voksot kapott.
Hans-Gert Pöttering
Hans-Gert Pöttering 1979 óta európai parlamenti képviselő, 1999 óta pedig az Európai Néppárt – Kereszténydemokraták képviselőcsoportot vezette az EP-ben.
A politikus 1945. szeptember 15-én született az alsószászországi Bersenbrückben. Jogot, politológiát, történelmet tanult a bonni és a genfi egyetemen, majd a genfi Institut des Hautes Etudes Internationales-ban és a New-York-i Columbia Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1974-ben doktori címet szerzett, 1976 és 1979 között tudományos munkát végzett. 1990-ben ő lett az osnabrücki CDU körzeti elnöke, 1999-től a CDU szövetségi elnökségének és vezetőségének tagja. Szintén 1999-től az Európai Néppárt elnökhelyettese.
“Európa a polgárok Európája”
Még a voksolás előtt Pöttering azt mondta, amióta az Európai Parlamentben dolgozik, mindig is kiemelten foglalkozott a strukturálisan elmaradt régiók felemelésével. A politikus emlékeztetett az EP biztonsági és leszerelési albizottságában végzett munkára, és az amszterdami szerződés parlamenti előkészítésére. Pöttering azt mondta, elejétől fogva annak a híve volt, hogy a közép-európai országok teljes jogú tagjai legyenek az uniónak.
„Európa legyen a polgárok Európája!” – mondta a politikus, aki elnökként jobb együttműködésre törekedne a nemzeti parlamentekkel. Hozzátette, az EU-nak szüksége van a reformokra, de eközben nem szabad szem elől tévesztenie értékeit sem. Pöttering kiemelten foglalkozna a kultúrák közötti párbeszéddel, az arab, az iszlám világgal és az emberi jogok védelmével. „Guantánamo nem összeegyeztethető értékeinkkel”- mondta a szavazást megelőzően felszólalásában a politikus.
“Emberi méltóság, jogállamiság, szolidaritás”
Megválasztása után, immár az Európai Parlament elnökeként Pöttering azt mondta, „az emberi méltóság és a jogállamiság tisztelete és az európai népek közötti szolidaritás” elveit fogja követni. A politikus szerint „csak közösen tudjuk érdekeinket és értékeinket megvédeni a világban”. Az új házelnök hozzátette: politikai hovatartozástól függetlenül egy szorosabban együttműködő Európai Unió építése a képviselők célja.
„Minden erőmmel Európa polgárait, az európai demokráciát és parlamentarizmust akarom szolgálni” – fogalmazott Pöttering. A politikus azt mondta, elfogulatlan, tárgyilagos elnök kíván lenni, és reméli, őt is így fogják majd megítélni.
Hans-Gert Pöttering február 13-án mutatja be elnöki programját az Európai Parlamentben.
Képviselőcsoportok
A választás után a frakciók köszöntötték az új elnököt. Josep Daul (francia) a 277 néppárti képviselő nevében üdvözölte az új elnök megválasztását. A frakcióvezető (ezen a poszton Pöttering utóda) azt mondta, Európa hálás azért a munkáért, amelyet Pöttering a kontinens újraegyesítése érdekében végzett.
A szocialista frakcióvezető, Martin Schulz (német) azt mondta, reméli, hogy „közös sikerre juttatjuk az európai egyesítés ügyét”. Schulz emlékeztetett arra, hogy Pöttering édesapja a második világháború legvégén veszítette életét, és ez is ösztönözte a politikust, hogy Európa újraegyesítéséért küzdjön. Graham Watson (liberális, brit) emlékeztetett arra, hogy a liberális képviselőcsoport ellenezte, „ahogy a néppártiak és a szocialisták »felosztották« a parlamentet” a ciklus elején, de most sok képviselőtársa Pötteringre szavazott. (Sem a szocialista, sem a liberális frakció nem állított jelöltet a mostani elnökválasztáson – a szerk.)
Cristiana Muscardini (Nemzetek Európájáért Unió, olasz) azt mondta, az EP-nek képesnek kell lennie arra, hogy reagáljon a világot érintő legfontosabb kihívásokra. Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) szerint biztosítani kell, hogy az EP adminisztrációja független legyen, ne politikai irányítással működjön. Szerinte egyértelmű döntést kell hozni a strasbourgi székhely kérdéséről, aztán le kell zárni a vitát. Még a jelöltek kortesbeszédei során a szintén zöldpárti Monica Frassoni azt mondta, az EP-nek fel kell emelnie a szavát a világban történő emberijog-sértések ellen.
Az Egyesült Európai Baloldal frakciója nevében Francis Wurtz gratulált. Õ délelőtt, még elnökjelöltként azt mondta, az általa vázolt program a liberális Európa alternatívája. Szerinte véget kell vetni annak, hogy az európai országok „lefelé licitálnak” a szociális vívmányok kapcsán. Wurtz öt dimenzió köré csoportosítaná az unió politikáját, ezek a szociális, a környezetvédelmi, a szolidaritási, a demokratikus, illetve globális dimenziók.
Jens-Peter Bonde (Függetlenség/Demokrácia, dán) szerint biztosítani kell az EP politikailag semleges igazgatását. Reggeli jelölti beszédében Bonde úgy vélte, jobban figyelembe kell venni az EP-ben a kisebbségi véleményt, át kell gondolni az alkotmányozás kérdését, és be kell szüntetni a strasbourgi ülésezést.
Az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás csoport nevében a Bruno Gollnisch (francia), a függetlenektől pedig Irena Belohorská (szlovák) szólalt fel. Az előbbi többek között beszédtartási lehetőséget adna a korelnöknek (most az olasz, szocialista Giovanni Berlinguer töltötte be ezt a posztot), utóbbi pedig fontosnak tartotta az új tagállamok egyenjogúságának biztosítását.
Gratulált az új házelnöknek José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki kikezdhetetlen személyiségnek nevezte Pötteringet. Barroso szólt arról, hogy a bővítések után 27 tagúvá vált unióban biztosítani kell, hogy ne legyenek első és másodosztályú államok, első és másodosztályú polgárok.
