Az Európai Bizottság új, átfogó európai energiapolitikai intézkedéscsomagot terjesztett elő, amellyel az éghajlatváltozás megfékezését, az uniós energiabiztonság növelését és az uniós versenyképesség fokozását szeretné elérni. A javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást.

A Bizottság szerint a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 százalékkal csökkenthetik kibocsátásukat. A Bizottság azt javasolja, hogy az EU tagállamok 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030-ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 százalékkal emelkedni fognak. Amennyiben a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 százalékát fedezi importból, ez 2030-ra a 65 százalékot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen marad a belső energiapiac, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit.

A Bizottság az energia tényleges belső piacának létrehozásában, a szénszegény energiára való áttérés meggyorsításában és az energiahatékonyság növelésében látja a megoldást.

Belső energiapiac

A testület szerint az Unióban élő lakossági és a vállalati energiafelhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van. A javaslat úgy véli, hogy világosan el kell határolni egymástól az energia termelését és elosztását, erősebb, az európai piacot szem előtt tartó független szabályozási ellenőrzést kell bevezetni és nemzeti intézkedéseket kell hozni az Európai Unió infrastruktúrájának legalább 10 százalékos összekapcsolására, melyeket koordinátorok kinevezésével valósítanának meg.

Megújuló energiaforrások

A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy 2020-ig teljes energiamixüknek 20 százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Ehhez a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatában – a villamos energia, a bioüzemanyagok és a fűtés és hűtés területén is – lendületes növekedésre van szükség. A megújuló energiaforrások növelése mellett a bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 százalékos arányt el kell érniük. 2007-ben jogszabálycsomag készül a megújuló energiaforrásokról, amely részletes intézkedéseket tartalmaz a bioüzemanyagok és a hűtés és fűtés céljára használt megújuló energiák piaci behatolásának megkönnyítésére.

Az Európai Unió továbbá a következő hét évben legalább 50 százalékkal növeli az energiakutatásra fordított éves kiadásait.

Energiahatékonyság

A Bizottság 2020-ig 20 százalékkal szeretné csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást. Amennyiben ez megvalósul, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 százalékkal kevesebb energiát használna, és évente 100 milliárd eurót és mintegy 780 tonna széndioxidot takarítana meg.

A bizottsági javaslatban az alacsony fogyasztású közlekedési eszközök mielőbbi bevezetése, az előírások szigorítása, a készülékek jobb címkézése, az épületek energiahatékonyságának javítása, valamint a hő- és villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás hatékonyságának javítása szerepel fő célként.

A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.