Az Európai Bizottság a nagy energiavállalatok kisebb vállaltcsoportokra való szétszabdalását javasolja 2009-re. A cél az energiatermelés és elosztás elhatárolásával a verseny növelése.
Jelenleg egy nagyvállalat, mint például az E.ON, amely kezében tartja a gázkitermelést, a szállítást, a villamos erőműveket és még a fogyasztóknak is ő adja el az áramot, probléma nélkül megakadályozhatja, hogy egy dán cég, amely szélenergiából nyert olcsóbb és a környezetre kevésbé káros villamos energiát árul, belépjen a német piacra.
Brüsszel szerint a francia és német energia-erődök akadályozzák, hogy a Bizottság hatékonyan lépjen fel a klímaváltozás ellen és a verseny hiánya magasan tartja a fogyasztói árakat. Ráadásul, amíg az európai piac sem liberalizált, nehéz lesz meggyőzni Oroszországot, hogy EU cégek megvásárolhassák a Gazprom vagy a Transneft egy-egy részét, hogy ezzel elejét vegyék az ukrán vagy a fehérorosz válságoknak.
A brüsszeli tervek azonban egy másik lehetőséget is meglebegtettek a tagállamok előtt, amely szerint a nagy energiavállalatok papíron továbbra is megtarthatják a tulajdonukat képező gázvezetékeket, ám azok használatáról ún. „független rendszeroperátor” cégek (ISO) – melyek lehetnek állami cégek is – döntenének. Ez a rendszer Norvégiában jól működik.
A független rendszeroperátor cégek bevezetésétől sem a francia sem a német kormány nem zárkózott el, s miután Nagy-Britannia támogatja az energiavállalatok felszabdalását, kompromisszum is születhet a kérdésben.
A tagállamok márciusban tárgyalnak majd a kérdésről, míg a Bizottság 2008 első felében teszi közzé jogszabályjavaslatát, melyről így még a 2009-es parlamenti választások előtt döntés születhetne.
