Az Európai Parlament december 18-án Brüsszelben értékelte a leköszönő finn soros elnökség munkáját és a december 14-15-ei uniós csúcsot.
A plenáris ülésen felszólalt Matti Vanhanen finn kormányfő, az EU tanácsának soros elnöke. A politikus beszámolt az előző heti uniós csúcsról. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy az EU eddigi bővítése „óriási siker” volt. Törökországról szólva Vanhanen azt mondta, a finn elnökség próbált megoldást találni a vitás kérdésekben, azonban Ankara nem tartotta magát vállalásaihoz, ez pedig következményeket von maga után. A politikus mindazonáltal hozzátette: „Törökország jövője az Európai Unióban van”.
Vanhanen szólt arról is, hogy a közösség továbbra is nyitott a bővítésre, a csatlakozás lehetősége pedig fokozza Európa stabilitását. „Világosan kimondhatjuk, hogy a Nyugat-Balkán valódi csatlakozási kilátásokkal rendelkezik” – fogalmazott a politikus.
Vanhanen úgy látja, hangulati változás figyelhető meg az uniós alkotmány kapcsán, így az álmok kergetése helyett immár a realitás talaján, aktívan tevékenykednek a tagállamokban annak érdekében, hogy tető alá kerüljön a szerződés. A finn miniszterelnök szerint a fő gond az, hogy a nemmel voksolt országokban nem lehet újra megszavaztatni ugyanazt a dokumentumot, ugyanakkor az alkotmánytervezet megfelelően kiegyensúlyozott szövegét sem szabadna elrontani. A politikus emlékeztetett, hogy eddig 16, a várható román és bolgár ratifikációval pedig 18 tagállam hagyta, illetve hagyja jóvá a tervezetet. Vanhanen szerint „értelmes lenne” még 2009, a következő EP- és európai bizottsági választás előtt „,megpróbálni megoldást találni”.
A finn kormányfő szólt arról is, hogy a bel- és igazságügyi kérdésekben az egyhangúság követelménye megakadályozza a döntéshozatal javítását. Az ezt áthidaló, (EU-zsargonban) úgynevezett „passerelle” megoldás (az EU-alapszerződés 42-es cikke alapján, amely lehetővé teszi, hogy egyhangúlag arról döntsenek, hogy minősített többségre térnek át) alkalmazását bizonyos tagállamok megakadályozták – folytatta Vanhanen, aki szerint éppen ezért fontos az európai tanácsi ülés üzenete, amely szerint hatékonyabb döntéshozatali rendszerre van szükség a bel- és igazságügyekben. Ez – együtt az alkotmánytervezet alapelveivel – nem mást jelent, mint a minősített többségi szavazásra történő áttérést – mondta Vanhanen.
A migrációról szólva a finn kormányfő megfelelő bevándorlási politika elfogadása, a kibocsátó és a tranzitországokkal való együttműködés fokozása mellett érvelt.
Vanhanen érintette a kutatás-fejlesztés, az energia- és klímapolitika kérdését, és azt mondta, meggyőződése, hogy az unió előremozdításának legjobb útja az „eredmények Európája” megközelítés.
A külkapcsolatokra térve a soros elnök megemlítette a közel-keleti válságkezelésben való európai szerepvállalást – hangsúlyozva annak a jelentőségét, hogy az EU képes volt megfelelő katonai erőket küldeni Libanonba.
Vanhanen hosszan szólt az Oroszországgal való kapcsolatokról, amelyek fejlesztése a finn elnökség egyik kiemelt célkitűzése volt. „Mindent egybevéve nem vagyok biztos abban, hogy Oroszország a jó irányba halad” – mondta a politikus, hozzátéve: „sokkal határozottabb elkötelezettséget várunk a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság mellett”. „Nem akarjuk, hogy Oroszország autoritárius irányba menjen. Minden alapunk megvan arra, hogy aggódjunk amiatt, ahogy a dolgok mostanában Oroszországban történnek” – fogalmazott Vanhanen. A politikus egységes uniós fellépést, egymás iránti szolidaritást vár a tagállamoktól, különben szerinte Moszkva kétoldalú megállapodások alapján, más és más módon fogja kezelni az EU-országokat. „Mennyire egységes Európa, ha egyszer egymással versenyzünk, hogy lássuk, melyikünk juthat a legjobb feltételekhez?” – kérdezte a szónok.
A finn kormányfő megemlítette, hogy a tervekkel ellentétben még nem sikerült tető alá hozni a munkaidő-irányelvet, örömmel konstatálta viszont, hogy sikerült elfogadni a schengeni övezet kibővítésének menetrendjét.
A múlt heti uniós csúcsértekezlet kapcsán Vanhanen megjegyezte, olyan visszajelzéseket kapott a sajtótól, amelyek szerint ez az európai tanácsi ülés unalmas, drámamentes, utolsó pillanatokban elfogadott megoldások híján lévő találkozó lett volna. „Ha a megfelelő időben és módon elfogadott döntések unalmasak, akkor azt kell, mondjam: unalmas vagyok, és büszke erre. Európának konkrét eredményekre van szüksége, nem politikai drámára” – fogalmazott a soros elnök finn kormányfő.
Az Európai Bizottság elnöke, José Barroso azt mondta, a múlt heti Európai Tanács bebizonyította, hogy az EU előre tud lépni „a konszenzus és a haladás Európája” elv mentén.
Barroso szerint ebben az évben sikerült elmozdulni attól a felfogástól, amely szerint az EU egy „zéróösszegű játék” lenne. Most már inkább elfogadott az, hogy az unió „win-win szituációt” biztosít mindenki számára – mondta. A bizottság elnöke úgy vélte, erre jó példa a szolgáltatási irányelv, a bővítés, az energiapolitika, a REACH, a hetedik kutatási keretprogram és a schengeni rendszer területén történt megállapodás a tagállamok, a bizottság és az Európai Parlament között.
A bővítésről szólva Barroso azt mondta, hogy konszenzus alakult ki abban, hogy az új államok felvételét jelentő stratégiai szükségletet egyensúlyba kell hozni az EU integrációs kapacitásával.
Vanhanenhez hasonlatosan Barroso is sajnálattal említette, hogy egyes tagállamok nem támogatták az áthidaló („passerelle”) megoldást a bel- és igazságügyeknél.
A bizottság elnöke szerint alkotmányügyben most az erőgyűjtés zajlik, és a tagállamok hamarosan újult erővel látnak neki a közös alapszerződés elfogadásának. „A jövő Európáját nem építhetjük a múlt szerszámaival és eszközeivel” – zárta felszólalását Barroso.
A néppárti Hans-Gert Pöttering a finn elnökség és az EP közös sikereként értékelte a REACH, a szolgáltatási irányelv és a hetedik kutatási keretprogram elfogadását. A politikus az emberi jogok kérdésének előtérbe helyezését és a bilaterális egyezkedések elkerülését szeretné a Moszkvával való kapcsolatokban, Törökországtól pedig vállalásainak teljesítését várja.
A bevándorlásról szólva a frakcióvezető azt mondta, az unió nem tűrheti el, hogy emberek pusztulnak és éheznek a kapuinál, ugyanakkor segítenie kell abban, hogy mindenki számára legyen jövő a saját országában.
Pöttering bízik abban, hogy az alkotmányozás kérdésében a márciusra tervezett uniós nyilatkozat megmutatja az előre vezető utat.
Martin Schulz a szocialisták nevében azt mondta, „a körülményekhez képest” a finn elnökség jó munkát végzett. A politikus szerint az EU belátta, intézményi reform nélkül nem lehet szó további bővítésről.
Schulz szerint Európának szüksége van bevándorlásra, ehhez pedig megfelelő – nem pusztán tiltásra épülő – uniós politikára van szükség. Ehhez viszont – mondta a frakcióvezető – az áthidaló megoldás alkalmazására lenne szükség a bel- és igazságügyi együttműködésben, ebből a szempontból azonban a mostani Európai Tanács „az elszalasztott lehetőségek csúcsa volt”.
Schulz úgy vélte, a szolgáltatási irányelvnél sikerült elérni, hogy a „destruktív neoliberális koncepció” helyett, a szociális piacgazdaságnak megfelelő jogszabály legyen.
A liberális Graham Watson üdvözölte, hogy a finn elnökségnek köszönhetően a tanácsi döntések túlnyomó többsége a nyilvánosság előtt született. A frakcióvezető további előrelépést vár a német elnökségtől a „passerelle” megoldás kiterjesztése irányában. A bevándorlásnál a politikus a mostanihoz képest több hangsúlyt helyezne a humanitárius és kevesebbet a biztonsági szempontokra.
Watson az Európai Tanács zárónyilatkozatából kiemelte, hogy az EU bővítése sikertörténet volt.
Monica Frassoni (zöldpárti) üdvözölte a finn elnökség erőfeszítéseit a bevándorlás, a klímaváltozás elleni harc és az alkotmányozás területén, bírálta viszont a finneknek a nukleáris energiával kapcsolatos elképzeléseit, valamint az új finn atomerőmű építését.
Brian Crowley (UEN) a korábban szólókhoz képest óvatosabb lenne az áthidaló megoldással a bel- és igazságügyekben, szerinte ugyanis tiszteletben kell tartani az egyes tagállamok véleményét. A képviselő üdvözölte az uniós szolidaritást a lengyel hústermékekre kirótt orosz importtilalom ügyében.
Sylvia-Yvonne Kaufmann (GUE/NGL) arról beszélt, hogy az ő frakciója nem ért egyet a szolgáltatási irányelv és a REACH elfogadott formájával. Az előbbi szerinte azt jelzi, hogy az EU nem tudott elszakadni a gazdasági liberalizmustól. Kaufmann úgy vélte, a nizzai szerződés alapján az unió nem tud hatékonyan működni.
Nigel Farage (IND/DEM) azt mondta, a finn elnökség „átment a vizsgán”, vagyis ratifikálta az alkotmányt, annak ellenére, hogy „egy nemrégi közvélemény-kutatás szerint az emberek négy az egyhez arányban Finnországot támogatják”. Az euroszkeptikus politikus hozzátette: a döntéshozatal fejlesztése egyet jelent azzal, hogy még több hatalmat kap az EU.
Koenraad Dillen (független) szerint, le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A belga képviselő szólt arról is, hogy szerinte a flamandoknak meg kell adni azt a jogot, hogy döntsenek saját függetlenségükről.
