A hétvégén a parlamentben az utolsó akadály is elhárult több a társadalombiztosítási rendszert érintő szigorítás előtt. Áprilistól nyolc és fél százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetniük a nyugdíjas munkavállalóknak, emellett bevezetik a korkedvezményes nyugdíjak külön járulékát.
A 2007-es költségvetést megalapozó jogszabályok részleteiről szavazott a parlament. A jövő heti végszavazástól függően több szigorítást is bevezetnek a nyugdíjrendszerben. Áprilistól a nyugdíjas alkalmazottaknak is meg kell fizetniük a nyolc és fél százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot, cserébe viszont a következő évi ellátásemeléskor többletemelésre jogosultak.
Januártól a korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozó alkalmazottak után a munkaadók tizenhárom százalékos pluszjárulékot kötelesek fizetni. 2007-ben még ennek a teljes költségét átvállalja a központi költségvetés, ám 2008-tól fokozatosan kivetik ezt a többletterhet az érintett munkaadókra. A költségvetési kötelezettség mértéke fokozatosan csökken: 2008-ban a járulék 75 százalékát, 2009-ben a felét, 2010-ben már csak a negyedét állja a költségvetés a foglalkoztató helyett. 2011. január elsejétől a tizenhárom százalékos járulékot teljes mértékben a foglalkoztató állja.
Ugyancsak döntött a parlament az eltartottak egészségbiztosításáról. Jelenleg a háztartásbeliek vagy a (papíron) nem dolgozó nagykorúak alanyi jogon jogosultak teljes körű egészségügyi ellátásra. A kormány eredeti javaslata szerint minden eltartott nagykorú hozzátartozó után a minimálbér kilenc százalékának megfelelő járulékot kellene fizetni. Ez a főszabály megmarad, ám egy tegnap elfogadott módosítás szerint ha az eltartó dolgozik, vagyis munkajövedelme van, akkor nem a minimálbér kilenc százalékával, hanem a saját jövedelme három százalékának befizetésével biztosíthatja felnőtt korú nem dolgozó élettársát vagy egyenes ági eltartott rokonát. Az egyetemisták, főiskolások kvázi ingyenes egészségügyi ellátása a jövőben is megmarad, pontosabban továbbra is a költségvetés fizeti utánuk a járulékot.
