A Luxemburgi Bíróság döntése értelmében az internet segítségével külföldön alkoholt vagy dohánytermékeket vásárló uniós állampolgárok hazájukban nem mentesülnek a fogyasztási adó megfizetésétől.
Több millió európai állampolgár jár a szomszédos országokba (lengyelek Szlovákiába, franciák Spanyolországba vagy éppen dánok Németországba) olcsóbb alkoholt és dohánytermékeket vásárolni, mert ez utóbbiakban alacsonyabb vagy nem létezik a fogyasztási adó. Fogyasztási adóval érintett termékek tipikusan a bor, a dohány és a fűtőolaj.
Egy 1992-től hatályos európai jogforrás szerint a fogyasztási adót abban az országban kell megfizetni, ahol az árut vásárolták, kivéve, ha azt magánszemélyek saját szükségleteik kielégítése érdekében vásárolják és szállítják egy másik országba.
Az Európai Közösségek Bírósága a november 23-án hozott kulcsfontosságú döntésében megállapította, hogy a fenti kivétel nem érvényesülhet abban az esetben, ha a „személyes szükségletek kielégítésére szolgáló” áru egy harmadik személyt, közvetítőt vesznek igénybe.
A döntés gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy másik országból az internet segítségével rendelt olcsó termékek után is meg kell fizetni a járulékokat, tehát a későbbiekben csak a személyesen és nem szállítóvállalatok által rendelt áruk élveznek fogyasztási adómentességet abban az országban, ahová szállítják azokat.
A bíróság döntésével ellent mondott Francis Jacobs főügyész tavaly decemberben megfogalmazott álláspontjának.
Az ügy a holland legfelsőbb bíróság kérdéseként érkezett a luxemburgi testülethez egy olyan ügyben, melyben egy holland állampolgár az interneten vásárolt borokat Franciaországban, majd egy szállítócég révén hozatta otthonába, így a hollandnál alacsonyabb francia fogyasztási adót kellett megfizetnie.
A bíróság döntése többek szerint csalódást jelent azoknak a fogyasztóknak, akik ki szeretnék használni az egységes piac nyújtotta előnyöket. Egy brit európai parlamenti képviselő szerint „Hiba bűnözőként tekinteni azokra a fogyasztókra, akik csak az egységes piacból fakadó jogaikkal kívánnak élni.”
A Bizottság álláspontja szerint a döntés túlságosan „megszorító” jellegű. A Bizottság már korábban szerette volna felülvizsgálni a fogyasztási adóra vonatkozó 1992-és jogforrást, de a tagállamok nem foglalkoztak érdemben a tárgyban született 2004-és javaslattal.
A döntés a tagállamokat is megosztja: számos európai ország (így például Magyarország) nem sújtja fogyasztási adóval a borokat, de ez az adónem igen magas például az Egyesült Királyságban vagy Finnországban, így a döntés révén várhatóan emelkedik az ebből az adóból származó adóbevétel ezekben az országokban.
