Drasztikusan leszűkülhet a gázár-támogatásra jogosultak köre. Többek között a prémiumot, az árfolyamnyereséget és az ösztöndíjat is bele kell számítani a jövedelembe az ártámogatás igénylésénél.
A gázár-támogatási rendelet melléklete tartalmazza azt az útmutatót, amely szabályozza, milyen jövedelmeket vesznek figyelembe a támogatás mértékének megállapításánál. Az új rendszer szerint mindenkinek az elmúlt három hónap nettó átlagjövedelmét kell kiszámolnia, és ez alapján tudja meg, jogosult-e támogatásra, és ha igen, mennyire.
A keresőtevékenységből származó bevételek, például munkabér, megbízási díj, vagy a vállalkozásból származó jövedelem, nyugdíjasok esetében pedig a nyugdíj mellett az átlagkereset kiszámításánál be kell kalkulálni a gyermekgondozási támogatásokat. Így a gyermektartási díjat, a családi pótlékot és a terhesség-gyermekágyi segélyt is azoknak, akik ilyenben részesülnek.
Ugyancsak jövedelemnek számítanak a nyugellátásból és egyéb nyugdíjszerű ellátásból származó juttatások, így például az öregségi, rokkantsági, szolgálati nyugdíj, a nemzeti helytállásért pótlék és a hadigondozott pénzellátások is.
Az év végi jutalmak vagy a tizenharmadik havi bérek is erőteljesen befolyásolhatják az átlagos jövedelmi szintet. A számításnál az ösztöndíj, a táppénz és a végkielégítés összegét is figyelembe veszik, ugyanakkor nem számít jövedelemnek a temetkezési segély vagy a 13. havi nyugdíj.
December 11-ig a Magyar Államkincstár levélben értesít mindenkit arról, hogy hogyan kell kiszámolni a jövedelmet gázár-, illetve távhő-támogatás igénylésekor, de a szociális tárca honlapján is részletes tájékoztató olvasható erről.
A távhőszolgáltatás díjainak módosítására az önkormányzatoknak van joga, így a díjemelés mértéke ennek megfelelően az egyes városok esetében jelentős eltérést fog mutatni – nyilatkozta a NAPI Online-nak Csuti József, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének szóvivője. Ezt a megemelkedett díjat csökkenti majd a szociális támogatás.
A legalsó kategóriába eső fogyasztók – 53 600 forint alatti egy főre jutó nettó jövedelem – esetében a távfűtési számla várhatóan nem, vagy csak minimális mértékben fog emelkedni. A magasabb jövedelmi kategóriákba eső fogyasztóknak a sajtóban megjelent információk szerint 30-65 százalékkal emelkedik a távhő ára, azok pedig, akik 93 900 forintos egy főre eső nettó jövedelemnél többel rendelkeznek, nem kapnak támogatást. Esetükben akár 65-70 százalékkal is magasabb összeg szerepelhet a januári számlán.
Szakértők a mostani tervezettel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a készülő támogatási rendszer legfőbb kárvallottjai az alkalmazottak lesznek, egy 105 ezer forintos átlagos nettó fizetésből élő személy ugyanis nem lesz jogosult támogatásra.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint aggályos a választott módszer és a gázártámogatás igényléséhez szükséges adatlap, s előzetesen neki is meg kellett volna küldeni véleményezésre a tervezett jogszabályt.
Szerinte ugyan elfogadható, hogy az állam egy támogatás fejében, ellenőrzési céllal adatokat gyűjtsön be és kezeljen, a mód azonban, ahogyan ezt a területet szabályozták, “nem akceptálható, adatvédelmileg az egész konstrukció aggályos”.
Egy állami szervnek akkor van joga adatkezelésre, ha ahhoz a személyes adatok tulajdonosa önkéntesen hozzájárul, vagy ha arra az állami szervet törvény hatalmazza fel. Péterfalvi szerint az adatlap kitöltése nem tekinthető valóban önkéntes hozzájárulásnak, hiszen ez a támogatás feltétele.
