Az Európai Bizottság közös európai konzulátusokat nyitna világszerte, hogy segítséget nyújtson a bajba került EU-állampolgároknak. A tervek azonban ellentmondást szíthatnak, mivel azok erőteljesen emlékeztetnek a jegelt Európai Alkotmány passzusaira.
Brüsszel a konzulátusok megnyitásának tervét azért dolgozta ki, hogy az EU-állampolgároknak segítsen olyan válsághelyzetekben, mint a 2004-es thaiföldi cunami vagy a nyári libanoni háború. Mindekét esetben EU-állampolgárok százait kellett evakuálni.
A Bizottság által összeállított zöld könyv szerint, amelynek célja a vita és a tárgyalások megindítása a témában, a világon mindössze három ország van, – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – ahol minden EU-tagállam működtet konzulátust.
A thaiföldi szökőár idején csak 17 tagállam rendelkezett konzulátussal, míg hat tagállamnak volt irodája Sri Lankában.
A Bizottság javaslata szerint a közös európai konzulátusokat azoknak az EU-állampolgároknak hoznák létre, akiknek országa nem rendelkezik konzulátussal az adott országban. A konzuli hivatalokat más tagállamok nagykövetségein vagy a bizottsági delegációkon belül hoznák létre. A testület szerint a közös konzulátusok biztosítanák az egységes európai fellépést, és megtakarítást is jelentenének. A hivatalok egyébként az elképzelés szerint vízumokat is kiadhatnának.
A közös konzulátusok létrehozásának ötlete azonban nem új, az Európai Alkotmányban ugyanis már szerepelt.
A bizottsági dokumentum szerint azonban a konzulátusok a júniusban beterjesztett, a diplomataszolgálatokról szóló javaslathoz kapcsolódik.
A javaslat szerint szükség lenne arra is, hogy az EU-állampolgárok útlevelébe bekerüljön a maastrichti szerződés azon szakasza, amely szerint az EU-állampolgárainak joga van más tagállamok nagykövetségéhez vagy konzulátusához fordulni, ha diplomáciai vagy konzuli védelemre szorulnak.
