A kormány az elmúlt héten több olyan törvénymódosítási javaslatról döntött, amelyek a konvergencia program végrehajtását, a jövő évi költségvetés teljesülését szolgálják.
A jogszabálytervezeteket pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A benyújtott módosítási javaslatok hozzáférhetők a Pénzügyminisztérium honlapján (www.pm.gov.hu) A pénzügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazó csomag alapvetően technikai jellegű változtatásokat tartalmaz összefüggésben az elvárt adózásnál és a társas vállalkozások külön adózásánál a közösségi szabályok beiktatásával, Románia, Bulgária csatlakozásával az Európai Unióhoz.
Ennek megfelelően, többek között a személyi jövedelemadó törvényben módosul a kamat fogalma, hogy a szövetkezeti tagi kölcsön és célrészjegy után fizetett kamat adózása ne legyen hátrányosabb az általános szabályoknál. A havi elektronikus bevallás többletkiadásait adókedvezmény formájában részben átvállalja az állam, a 4 millió forintos éves bevételt el nem érő vállalkozásoknál és a 25 millió forintos bevételt el nem érő könyvelőknél.
A technikai jellegű módosítások érintik a helyi adókról szóló törvényt, az illetéktörvényt, az adózás rendjéről szóló törvényt, a számviteli törvényt. Benyújtott a kormány egy másik törvénymódosítási csomagot is, ami alapvetően a jövő évi költségvetésben foglalt egyensúlyjavulás megalapozását szolgálja. Ennek keretében a kabinet több mint húsz törvény változtatását javasolja.
A kormány szükségesnek tartja többek között az államháztartási törvény és a TB járulék törvény módosítását is. A társadalombiztosítás ellátásait valamint a járulékfizetés szabályait meghatározó törvény módosítása részben azokat a nyugdíjasokat érinti, akik munkát vállalnak, részben a korkedvezményes nyugdíj fedezetét biztosító foglalkoztatói járulékfizetés fokozatos bevezetésének szabályait határozza meg, részben pedig szélesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek körét.
A tervezet szerint márciustól azoknak a nyugdíjasoknak, akik munkát vállalnak, 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ezért egy másik törvényben foglaltak alapján kiegészítő szolgáltatásban részesülnek. Bevezeti a korkedvezmény-biztosítási járulékot, amelyet a foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után fizet. E járulék kifizetését január elsejétől a költségvetés teljes egészében átvállalja a foglalkoztatótól. A helyzet 2008. január elsejétől annyiban változik, hogy az átvállalás mértéke 75 százalékra, a következő évben 50 százalékra, majd 2010-ben 25 százalékra csökken.
Megszűnik a hozzátartozói jogon járó egészségügyi természetbeni ellátás. 2007. április 1-jétől az a nagykorú személy, aki nem folytat felsőoktatási intézményben tanulmányokat, illetve más jogviszonya alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, a minimálbér alapján 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ezt azonban átvállalhatja más személy, vagy szerv is. Az eltartottak esetében – parlamenti döntés esetén – az új szabály április elsejétől lesz érvényben.
Továbbra is járulékfizetési kötelezettség nélkül is jogosultak egészségügyi ellátásra: a kiskorúak, a diákok (közép-és felsőoktatási intézményben tanulók), a nyugdíjasok, táppénzen-, gyermekgondozási díjban részesülők, nyugdíjasok, rendszeres szociális segélyben részesülők, időskorúak járadékában részesülők, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásban, mezőgazdasági termelők, nyugdíj előtti támogatásban részesülők, és a fogvatartottak.
