Adózás szempontjából is jobban járhat, aki ingóságokba fekteti a pénzét bankbetét vagy értékpapír helyett. Magyarországon a világpiaci tőzsdei ár alatt lehet kapni aranyrudat, és az emlékérmék is jó befektetésnek tűnnek.
Szeptember elsejétől húszszázalékos közteher sújtja a kamatjövedelmeket és az árfolyamnyereséget, ezért megnőhet a befektetők érdeklődése az alternatív befektetési formák iránt. Az egyik ilyen az arany lehet, amit az uniós csatlakozás óta immár fogyasztási adó nélkül vásárolhat bárki Magyarországon. Igaz, ha eladja – és lelkiismeretes –, a nyereség után adóznia kell. Ha a tőzsdén ad el, akkor a szokásos húszszázalékos árfolyamnyereség-adót kell megfizetnie, ha máshol, akkor az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után kell – évi ötvenezer forintnyi nyereség fölött – huszonöt százalékos közterhet fizetnie.
Az arany mellett szólhat az is, hogy a magyar piacon olcsóbban be lehet szerezni, mint a tőzsdén. A BÁV Zrt.-nél például tegnap egy uncia (31 gramm) arany mindössze 130 ezer forintba került, míg a chicagói tőzsdén 626 dollárt (135 ezer forint) kértek ugyanennyi nemesfémért. Az interneten sem találtunk olyan kereskedőt, aki a tőzsdei árnál olcsóbban kínálná a nemesfémet, a legtöbb cég legalább 138-140 ezer forintnak megfelelő összegű pénzért adja az egyunciás aranylapocskákat vagy -érméket. Így tesz idehaza a Metal-Art Zrt. és a Dr. Schmidt és Dr. Körösztös Kft. is, utóbbi többek között a bécsi filharmonikusokat ábrázoló egyunciás aranyérmével kereskedik.
A BÁV azért olcsóbb, mert nem a tőzsdén vásárolja, hanem főleg a zálogházakba beadott és ki nem váltott törtaranyból vagy a magyar piacon a fémjel hiánya miatt forgalomba nem hozható ékszerekből finomítja az aranyérméket. Nem csoda, hogy a befektetők érdeklődése a BÁV-os aranyrudak iránt töretlen. “A 2004-es karácsonyi bevezetés óta már több mint egymilliárd forint értékű aranylapkát vásároltak nálunk” – mondja Szentpétery Kálmán, a BÁV vezérigazgatója. A nagy kereslet miatt volt, hogy több hetet is kellett várni az aranyra, mostanában egy-két héten belül juthatnak hozzá az ügyfelek az aranylapocskákhoz. Vissza azonban kevesen váltják az aranyat a BÁV-nál, ami nem csoda, más kereskedők ugyanannyi aranyért harminc százalékkal többet is megadnak.
“Tőkegarantált” aranybefektetésnek számítanak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott aranyérmék. “Ezeket az érméket mindig néhány nap alatt elkapkodják” – mondja Schmidt Kálmán, a Dr. Schmidt és Dr. Körösztös Kft. ügyvezető igazgatója. A következő aranypénz az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készül ötezer példányban, névértéke százezer forint lesz. Elméletileg fizetni is lehet vele a boltokban, a vásárlók többsége azonban aligha fogja így felhasználni, néhány évig tartogatva ugyanis az érme szép pénzt is hozhat a konyhára. A 2001-ben háromezer példányban kibocsátott Szent István-emlékéremben egy uncia arany volt, és százezer forintba került. Mára a pénz nemesfémtartalma legalább 130 ezer forintot ér, ritkasága miatt a gyűjtők még többet adnak érte. Ha mégsem sikerülne nyereséggel túladni az aranypénzen, az MNB a névértéken papírpénzre váltja az érméket.
Tavasz óta a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) is lehet arannyal kereskedni. Ez a fajta befektetés azonban, úgy tűnik, nem túl népszerű. “Az arany kockázatos és szinte egyáltalán nem likvid befektetés” – magyarázza Csengeri Ervin, a Swap Tőzsdeügynöki Rt. üzletágvezetője. Míg az amerikai piacokon néhány óra alatt több kiló aranytól is meg lehet szabadulni, Budapesten volt, hogy három hétig is várhattak a spekulánsok, mire ki tudtak szállni egy ügyletből.
