Az autós koccanások vétlen áldozatait sokszor nem a balesettől veri ki a víz, hanem az azt követő kárrendezési procedúrától. Egy készülő felügyeleti ajánlás könnyíthet a sorsukon.
Kénytelen volt saját cascós biztosítása terhére megjavíttatni vadonatúj gépkocsiját, s így készpénzzel kifizetni a majd 100 ezer forintos önerőt egy baleset károsultja, mert a szervizben nem vállalták, hogy a Közlekedési Biztosító Egyesületnél (Köbe) kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére elvégzendő javítást közvetlenül a Köbével számolják el. A károsult elmondása szerint a számára kényelmes megoldás azért nem jöhetett szóba, mert a szerviz szerint a Köbe nem vagy csak részben fizeti ki a javítás számláját.
“Még működnek a régi beidegződések” – kommentálta Nógrádi Judit, a Köbe szóvivője a javítóműhely bizalmatlanságát, amikor ugyanis a panasz kapcsán rákérdeztek az állítólag rendezetlen számlákra, kiderült: egy-két éve már nincsenek ilyenek. Bár a Köbe az ügyfél szabad javítóválasztására hivatkozva továbbra sem köt külön szerződéseket szervizekkel, kezdeményezett egy megbeszélést a műhellyel, jelezve, hogy új szelek fújnak az egyesület háza táján. Igyekeznek eloszlatni azt a vélekedést is, hogy nehézkes lenne a kárbejelentés, s az ügyintézés sem mindig olajozott. A károk bejelentése az egyesületnél is csak központilag lehetséges, viszont több mint egy éve két független kárszakértő társaság, a DeKra és az Autotal munkatársai is felmérik a gépkocsiban keletkezett kárt előre egyeztetett időpontban. A casco terhére elvégzett javítás véleményük szerint a nagy biztosítóknál is bevett megoldás, ha a károsult nem akarja megvárni, míg a károkozó írásban is vállalja a felelősségét, amire akkor is szükség van, ha ezt egyébként a kárbejelentő lapon elismerte.
Nem zárkózik el a szervizekkel való szorosabb együttműködéstől a MÁV Általános Biztosító Egyesület, amely alig két hónapja keretszerződést kötött a Magyar Autójavítók Országos Közösségével (MAOK). A megállapodást az iparosok szervezete kezdeményezte, első menetben 25 fővárosi és Pest megyei műhelyt ajánlva, ahol az autó kijavítása után közvetlenül a szerviz számol el a biztosítóval. “Tisztességes szolgáltatás a célunk, amelyért cserébe tisztességes kárrendezést kérünk” – foglalta össze ajánlatuk lényegét Szabó Géza, a MAOK elnöke. A szerződés tartalmazza a kisiparos által közölt vállalási díjat. A vállalási díj általában nem éri el az egyes márkaszervizek 8-10 ezer forintos tarifáját. A megállapodást szeptember végén értékelik a szerződő felek, s ha mindegyikük elégedett, kiterjesztik az egész országra.
Bár a kárrendezést gyorsítják, visszaélésekre is alkalmat adnak a szervizek és a biztosítók közötti megállapodások, legalábbis a név nélkül nyilatkozó szakértők szerint. Állítják: egyes biztosítók azért egyeznek bele, hogy a márkaszervizek a szokásosnál magasabb rezsióradíjakat számoljanak el, mert tulajdonosuk, a márkakereskedő az autók mellé az adott biztosítótársaság kötelezőjét vagy cascóját ajánlja. Ráadásul az így kialkudott magas rezsióradíjon még nyerészkedhet is a szerviz, ha kiadja a munkát egy olcsóbb alvállalkozónak. A végső számlát természetesen az ügyfél állja a magas biztosítási díj formájában. Azt, hogy nem teljesen alaptalanok az efféle történetek, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly június végén kartellgyanú miatt az Allianz Hungária és a Generali-Providencia Biztosító, valamint az Opel, a Peugeot és a Porsche márkakereskedők alkuszcégei, továbbá a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége ellen indított rajtaütésszerű vizsgálata is jelzi. De amilyen határozott fellépéssel indult az eljárás, olyannyira bonyolult feladatnak látszik a begyűjtött bizonyítékok feldolgozása. Az első menetben 180 napig tartó vizsgálatot ugyanis idén tavasszal 180 nappal meghosszabbította a GVH, ahol azt sem zárták ki, hogy a munka befejezéséhez szükség lesz a maximálisan igénybe vehető 540 napra.
“Nincs határideje a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás kontójára végzett kárrendezésnek, ezért a károsult ügyfelek kiszolgáltatottak, ha a balesetet okozó vitatja a kárt, de akkor is, ha a biztosító például nyilvántartási rendszerének gyengesége miatt nem tudja összefésülni a kárbejelentéseket és a szerződéseket” – mondta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A felügyelet ezért az idén ajánlást dolgoz ki a kárrendezés menetéről és határidejéről, amihez az eddigi ellenőrzési tapasztalatok adják a muníciót – vázolta a PSZÁF terveit a szóvivő. Az ajánlás nem kötelező, de betartása jó pontot jelent majd a későbbi PSZÁF-vizsgálatoknál.
A biztosítók eközben egy másik szabály módosításáért szorítanak: az államigazgatási egyeztetés előtt álló kormányrendelet enyhítene a fizetési mulasztások mostani szigorú következményein, és változtatna a kötelező biztosítás fennállásának igazolásán. Biztosítási szakemberek szerint ugyanis betarthatatlan az az előírás, miszerint törölni kell az állományból azt a kötelező biztosítást, amelynek a díját több mint 30 nap késéssel fizetik be, s ezt jelenteni kell a hatóságnak is. A biztosítók többnyire az előírásoknál elnézőbben kezelik a fizetési mulasztásokat, a díjfizetési felszólításokat sokszor csak a 30 napos késedelem után küldik ki, bár ezzel ők sértik meg a szabályokat, ami felügyeleti büntetést vonhat maga után.
