A Közbeszerzési Döntőbizottság kedden tárgyalja a BKV elektronikus díjbeszedési rendszerének kiépítésére meghirdetett tenderügyét. A tét nagy: 55-70 milliárd forint értékű megbízás elnyerésében reménykedik a két ajánlattevő cég, amelyeknek pályázatát érvénytelennek minősítette a BKV.
Kedden tartja első ülését a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKV elektronikus díjbeszedési rendszer kiépítéséről szóló tendere kapcsán. A közlekedési társaság július végén érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatokat, mert a két versenyben maradt pályázó dokumentációi nem feleltek meg a kiírásnak. A két hoppon maradt társaság, az EDS, illetve a T-Systems által vezetett csoport a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely a két megkeresést egy ügybe vonta össze.
“A kifogás szerintünk nem állja meg a helyét – mondta Szakál László, az EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. – Olyan jogértelmezési kérdésről van szó, amely érdemben nem befolyásolja az ajánlatot, ráadásul a kiírás szerint lehetőségünk volt alternatív megoldásokhoz folyamodni, ezekbe kötött bele a BKV.” A közlekedési társaság talányosan annyit közölt lapunkkal, hogy a pályázatokhoz csatolt “szerződéstervezetek egyes pontjai nem feleltek meg a dokumentáció részét képező lényeges szerződéses feltételeknek, azok rendelkezéseivel ellentétes, illetve azokat korlátozó kikötései miatt”.
A BKV az eredménytelen eljárás után újra kiírná a tendert. Ha a korábbihoz hasonló módon, többfordulós, nyílt eljárást alkalmaz, újabb másfél évvel csúszhat a rendszer kiépítése (ennyi időt vett igénybe, mire a 2004. decemberi kiírástól eljutottak a július végi fiaskóig). Persze a BKV gyorsított eljárást is alkalmazhat, ebben az esetben csak néhány hónapos lesz a csúszás. Azt azonban nem tudni, miért akar új eljárást a BKV, hiszen a rendszer kiépítése már négy éve napirenden van.
Az EDS bízik abban, hogy a döntőbizottság az ajánlattevők kérésének eleget téve arra utasítja a BKV-t, hogy értékelje ki a pályázatokat, és hirdessen győztest. Ha így lesz, másfél-két hónap múlva kiderül, ki nyer, és még az idén elkezdődhet a beruházás. Ez azt jelentené, hogy “csak” két évet csúszna a budapesti elektronikus díjbeszedés bevezetése, vagyis 2007 végétől szakaszosan használható lenne a rendszer. (Az eredeti, optimista becslések 2005 őszi bevezetésről szóltak.) A felszíni közlekedés bevonása további két-három évet venne igénybe.
A kiépítés – valamennyi metró- és több HÉV-megálló felszerelése kapukkal és a megfelelő informatikai rendszerrel – két évet vesz igénybe, a beruházás becsült értéke 15-20 milliárd forint. A tervek szerint az üzemeltetést is a beruházó cég végezné: a BKV negyven-ötven milliárd forint rendelkezésre állási díjat fizetne ki tíz év alatt az üzemeltetőnek, az után pedig átvenné a rendszer irányítását. Vagyis a teljes, tizenkét évig tartó projekt 55-70 milliárd forintba kerül.
Az elektronikus rendszerrel a bliccelők aránya jelentősen lecsökkenne, becslések szerint évente milliárdos nagyságrendű többletbevételt érne el a BKV a rendelkezésre állási díj kifizetésén túl. Ezt igazolhatja, hogy a tavaszi megerősített metróellenőrzés ideje alatt naponta nyolcmillió forinttal nőtt a BKV jegybevétele.
