Kedd délig 1500 kárbejelentés érkezett a magyar biztosítókhoz, de a tapasztalatok szerint az első napokban a károsultak csak egytizede jelentkezik. Egyes becslések szerint a végleges kárérték milliárdos nagyságrendű is lehet. A biztosítók már megkezdték a kifizetéseket, de a vis maior minősítés miatt sokan nem fognak kártérítést kapni. Így például azok a gépjármű-tulajdonosok, akiknek nincs cascoja, csak kötelező felelősségbiztosítása.
Vis maiorról, előre nem látható természeti csapás, például földrengés esetében beszélnek a jogászok. Ilyenkor a biztosítók mentesülnek a kártérítés alól. Szakértők szerint azonban az augusztus 20-i orkán pusztítása nem minősül vis maiornak, egyszerű viharkárról van szó. Nem mindenki számíthat azonban arra, hogy a tűzijáték során keletkezett kárát megtérítik. – Akinek nincs öngondoskodás keretében vagyonbiztosítása, az általában nem kérhet kártérítést. Kivételt képez, ha van felelőse a balesetnek. A felelősség kérdése itt most vitatott. Ha megállapítják a szervezők felelősségét, végső fokon egy bírósági eljárásban, a szervezővel szemben érvényesíthető a kárigény – mondta el Kovács Kázmér biztosítási szakjogász.
Ha a vihar miatt kidőlt fa közterületen okoz kárt, az önkormányzat csak a polgári jog felelősségi szabályai szerint köteles helytállásra. A közterületre ugyanis nem lehet biztosítást kötni. Az önkormányzat csak akkor felelős, ha például nem gondozta rendesen a fát, azaz korhadt volt a növény. Ha azonban egészséges, és a szél mégis kitépi tövestől, az elháríthatatlan külső oknak minősül.
A gépkocsikban többnyire a tetőről lezúduló cserepek okoztak kárt. A kötelező felelősségbiztosítás azonban ebben az esetben nem elegendő, casco biztosításra is szükség van ahhoz, hogy az autósokkártérítést igényelhessenek. Az autókárt bejelentéséhez a határidő általában a kár bekövetkeztétől számított 48 óra. Késedelem esetén utólagosan kell vizsgálni a káreset körülményeit.
