Fizetni pedig muszáj. Szeptembert követően sokaknak például minimumjárulékot: a minimálbér kétszeresét keresők ezen a jogcímen is gyarapítják a büdzsét.
Néhány nap és a gyakorlatban is megismerhetjük, mi az a minimumjárulék alap. Praktikusan egy jogszabály, mely most lép hatályba. A Pénzügyminisztérium pedig arra tett kísérletet, hogy az érdekelteket – egyelőre nem is tudni pontosan, hogy hányan is keresnek legalább kétszer annyit, mint amennyi a minimálbér, s lesznek ezáltal a minimumjárulék megfizetésére kötelezettek – , teendőikről felvilágosítsa. A tárca államtitkára pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy az eddig minimálbérre sem bejelentettek közül most talán számosan megjelennek az adófizetők táborában. Megint mások még mindig úgy érzik, hogy keveset tudnak a jogszabályról, avagy csak azt, hogy bizonyos passzusait nem biztos, hogy csak egyféleképpen lehet értelmezni.
Az biztos, hogy a foglalkoztatottakat, illetve a főállású egyéni vállalkozókat, az evázó egyéni vállalkozókat és a társas-vállalkozókat vette célba a törvény. (De az például nem teljesen világos mindenki számára, hogy az evásságát megtartó, de ekhossá átlényegült adóalanyok hogyan – hány, s mely minőségükben – tegyenek eleget az új regulátnak.) Szeptember 1-től tehát az érintett körnek havonta legalább 125 ezer forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási minimumjárulékot. (A 125 ezer forint praktikusan a minimálbér kétszerese.) Ha a havi 125 ezernél kisebb az illető tényleges jövedelme, s a foglalkoztató ezt be is jelenti az adóhatóságnak, akkor a járulékfizetés a tényleges jövedelem után történik. (A hangsúly azon is van, hogy be kell jelenteni záros határidőn belül, azaz október 12-ig.)
A PM kiemeli, hogy a társas vállalkozásoknál nem csak a foglalkoztatottakra, hanem a főállású tagokra is vonatkozik a minimumjárulék alap. Amennyiben ennél kisebb a tényleges jövedelem, élhetnek a bejelentés lehetőségével (a természetesen erre a célra már elkészített 06T1031 számú bejelentőlapon), és a tényleges jövedelem után, de legalább a minimálbér alapján fizethető a járulék. Ugyanez a helyzet az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjével, az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, az evázó vállalkozó járulékfizetési kötelezettségével.
