Az Alkotmánybírósághoz fordul a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az úgynevezett elvárt adó miatt. A szervezet közleményében üdvözli, hogy a köztársasági elnök aláírta az államháztartási egyensúly megteremtését célzó törvénycsomagot, ugyanakkor elutasítja a szerinte jogállami követelményekkel össze nem egyeztethető megoldások alkalmazását.
Így nem fogadják el azt a feltételezést sem, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége adója csökkentése érdekében eltitkolja tevékenységének eredményét. A VOSZ szerint a kormány a “kollektív bűnösség” elvét alkalmazta, amikor bevezette az elvárt adót intézményét.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is a hétfőn elfogadott Új Egyensúly program miatt. Parragh László a hírTV-nek elmondta: aggályosnak tartják, hogy az úgynevezett elvárt adóval az iparűzési adóhoz hasonlóan a bevételt adóztatja meg a kormány. Az a kötelezettség pedig, hogy a minimálbéren bejelentettek után kétszeres járulékot kell fizetni, szerintük fiktív jövedelmet adóztat meg, és nem tényleges teljesítményt.
- Mi azt látjuk, hogy ezek az intézkedések kettős hatásúak. Egyrészt jelentősen rontják a versenyképességet, szerintünk növelni fogják a munkanélküliséget és igazságtalan terheket rónak a gazdálkodói szférára. Egy olyan döntéssorozatnak vagy egy olyan rossz államműködésnek a költségeit fogják velünk megfizettetni, amibe nekünk beleszólásunk nem volt – mondta el Parragh László, a Magyar Kersekedelmi és Iparkamara elnöke.
Az adótanácsadók a házipénztár adó miatt fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke elmondta: a 300 ezer forint fölötti készpénzállomány után kellene fizetni a 20 százalékos adót. Ugyanakkor az adótanácsadók szerint a házipénztárban tartandó összegre nincs, és nem is lehet jogi korlátozás, a vállalkozás akkora összeget tarthat ott, amennyit jónak lát. Zara László emlékeztetett rá: az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányellenesenek minősített egy hasonló szabályozást, amely szerint a másfél millió forint feletti készpénzes vásárlások áfáját nem lehetett sem levonni, sem költségként elszámolni. Az AB akkor megállapította: nem lehet széles adózói kört szankciókkal sújtani azért, mert vannak, akik visszaélnek a készpénzforgalommal.
