Az Európai Parlament múlt héten kezdett tárgyalni az utóbbi évek egyik legjelentősebb intézményi megállapodásáról, mely vétójogot biztosít az EP tagjainak a Bizottság végrehajtási intézkedéseivel szemben. Brüsszel végrehajtó hatalma a rendszerint mindennapi, technikai jellegű kérdések kezelése mellett olyan, politikailag rendkívül érzékeny témákat is érint, mint például a genetikailag módosított élelmiszerek elfogadása a belső piacon.
Az Európai Parlament, a nemzeti kormányzatok és a Bizottság képviselőinek június 13-ai megállapodása értelmében a Parlament megakadályozhatja a Bizottság végrehajtási intézkedéseit, például akkor, ha úgy véli, hogy az EB túllépi hatáskörét. A megállapodás tehát a Bizottság úgynevezett végrehajtó hatalmát érinti, melyet a Parlament és a tagállamok automatikusan a Bizottságra ruháznak az elfogadott Közösségi jogszabályokkal kapcsolatosan.
Eddig csak a tagállamok vonhatták vissza a Bizottság végrehajtási döntéseit a tagországok szakértőiből álló bizottságok segítségével. A brüsszeli zsargonban „komitológiaként”, azaz „bizottságosdiként” emlegetett rendszer több száz szakbizottság segítségével biztosította a tagállami érdekek érvényesülését.
Richard Corbett, az EP angol munkáspárti képviselője, a júniusi megállapodás tárgyalóinak egyike úgy vélekedett, hogy az új rendszer hatalmas áttörést jelenthet az uniós döntéshozatal parlamentáris ellenőrzésében. Sokan azonban úgy vélik, hogy a megállapodás szövege előrelépést jelent, de a gyakorlatban nem lesz használható, mert a vétójog gyakorlásához a parlamenti képviselők abszolút többségének támogatása szükséges. „Ez azt jelenti, hogy minden esetben egyetértést kell teremteni a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták (a Parlament két legnagyobb csoportja) közt, amit nagyon nehéz lesz elérni” – vélekedett egy EP-képviselő.
A Parlament fontos engedményt tett a júniusi megállapodáskor azzal, hogy beleegyezett, a jövőben tartózkodni fog az úgynevezett „sunset clause”-tól az uniós jogban. Jelenleg a parlamentnek joga van arra, hogy csupán meghatározott időre adjon végrehajtó hatalmat a Bizottságnak, melyet a zsargonban „sunset clause”-nak, azaz „napnyugta-klauzulának” neveznek. A júniusi megállapodásban a Parlament és a tagállamok megegyeztek abban, hogy az EP a továbbiakban kizárólag meghatározatlan időre adhat át hatalmat a Bizottságnak.
A Bizottság és az EU vezetői által jóváhagyott megállapodást a tagállamok erős fenntartásai ellenére fogadták el. Míg a kormányok abban érdekeltek, hogy megőrizzék a jelenlegi „komitológiai” monopóliumukat a Bizottság felett, addig az EB támogatta a Parlament „nagyobb demokráciára” való törekvését. Ráadásul egyes tagállamok, mint Németország, még az EU alkotmányból is „kiszemezgették” volna a hasonló reformokat.
A Parlament azonban végig eltökélt volt a megállapodáshoz vezető viták során, és a tagállamok meghátrálásra kényszerítésében uniós költségvetési jogosultságait is felhasználta.
