Az EP belső reformjai volt a fő témája az Elnökök Értekezlete legutóbbi ülésének. A politikai csoportok a jelek szerint hajlandóak támogatni Borrell elnök javaslatainak egy részét, bár néhány pontról még további vitákat kell folytatni a frakciókon belül. A végső döntést szeptemberben hozzák meg.
A frakciók vezetői a héten egyeztettek Joseph Borrell-lel arról a kérdőívről, melyet az EP-elnök még júniusban megküldött nekik. A dokumentum 21 kérdést tartalmaz a Parlament működési metódusának lehetséges reformjairól; ezek közé tartozik, hogy az Elnökök Értekezletének kell-e évente vitát rendeznie a parlamenti prioritások meghatározásáról, meg kell-e hívni az Európai Tanács tagjait a plenárisokra, hogy európai ügyeket vitassanak meg egymással, a vitákat mindig szavazásnak kell-e követnie, stb?
Borrell már az év elején elküldte előzetes javaslatait, ám a két nagy frakció, a néppárti és a szocialista politikai csoportok vezetőinek válasza minden volt, csak lelkes nem. Parlamenti források szerint habár a két frakció meglehetősen ellenségesen viszonyul a reformokhoz, ám ennek nyilvánosan nem igazán adnak hangot.
Az egyeztetés előestéjén Hans-Gert Pöttering, a Néppárt frakcióelnöke újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy frakciója támogatja a reformokat, ugyanakkor kiemelte, hogy minden képviselőt be kell vonni a konzultációba, mert ez nem olyan kérdés, mellyel csak az Elnökök Értekezletének kell foglalkoznia.
Megfigyelők szerint azonban a képviselő időhúzásra játszik, és arra vár, hogy átvehesse a Borrelltől az EP-elnöki teendőket, hogy aztán saját maga irányíthassa a reformfolyamatokat. A stafétaváltás 2007 elején esedékes, hiszen a szocialisták és a néppártiak még az európai parlamenti választások után állapodtak meg abban, hogy az ötéves elnöki ciklust megosztják, és míg az első terminusban a szocialista Borrell, addig a második félidőben a néppárti Pöttering ülhet az elnöki székbe.
Ami a szocialistákat illeti, Martin Schulz frakcióvezető „nagyon érdekesnek” nevezte Borrell kérdőívét, ám mint mondotta, több időre van szükség az alapos reformok továbbvitelére. A képviselő éppen ezért egy, a kérdéssel részletesen foglalkozó munkacsoport felállítására tett javaslatot.
A liberálisok mindeközben azok, akik a jelek szerint a leginkább támogatják a reformokat, egyúttal azonban azt is követelik, hogy az eljárásban az összes képviselő, ne pedig csak az elnökök csoportja vegyen részt. Frakcióvezetőjük, Graham Watson már egy sor javaslatot tett a plenáris viták minőségének javítására.
Parlamenti források szerint ezek közül az egyik legvitatottabb, amely lehetővé tenné, hogy a képviselők akkor is közvetlenül közbeszólhassanak, ha előtte nem vették fel a felszólalók listájára, ám ezt a frakciók kevésbé támogatják, főként mivel nem szeretik a kellemetlen meglepetéseket, és ezért inkább szívesebben megtartanák a kontrollt a megszólalások felett.
