“A The New York Times saját arrogáns, elitista, baloldali céljait az amerikai nép érdekei elé helyezi” – mondta a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke.
Peter King bizottsági elnök a Fox televízióban nem fogta vissza magát: “Hadban állunk egy rakás emberrel, aki ártani akar az Egyesült Államoknak, és azokkal, akik kiszivárogtatnak adatokat egy újságnak, amely a közléssel súlyosan sérti Amerika érdekeit.” Néhány jobboldali politikus azt is követelte, hogy árulás vádjával állítsák bíróság elé a The New York Timest. Az ügy súlyát jelzi, hogy megszólalt az elnök is: George W. Bush kijelentette, hogy az újság akadályozza a terrorizmus elleni háborút, és szégyen, hogy nyilvánosságra hozta azt, amit tud.
A The New York Times (és a The Los Angeles Times) a múlt héten közölte, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után titokban – de nem törvényes felhatalmazás nélkül – betekintett a SWIFT adataiba.
A belgiumi központú SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) valóban legendás szervezet: a nemzetközi pénzforgalom csomópontja, a rajta átfolyó banki tranzakciók összege meghaladja a napi hatezermilliárd dollárt. Még izgalmas könyvek is születtek arról, hogyan csapoljuk meg a SWIFT műholdas kommunikációját és utaljunk át néhány milliárdot a saját bankszámlánkra.
Az amerikai kormányzat a SWIFT figyelését a terroristák közötti pénzforgalom ellenőrzésére használta, de nyilván “véletlenül” egyéb adatokhoz is hozzájutott. Tony Snow, a Fehér Ház szóvivője szerint a program törvényes és hatékony volt, egyebek között elvezetett a 2002-es bali pokolgépes merénylet egyik tetteséhez.
A The New York Times az év elején kapott Pulitzer-díjat azért, mert nyilvánosságra hozta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal bírósági engedély nélkül hallgat le bizonyos telefonvonalakat. Mint kiderült, az újság a SWIFT-ügylet közlése előtt konzultált a kormánnyal, amely kérte az információk visszatartását.
Az újság hetekig mérlegelt, hallgatta a kormány érveit – és közölte értesüléseit, mert “a közre tartoznak”. A lap eddig több mint kilencven Pulitzer-díjat kapott, a sajtószabadság határairól szóló vita újra dúl az Egyesült Államokban.
