Mai összeállításunk két, július elején Luxemburgban tárgyalásra kerülő üggyel foglalkozik: az egyik egy Görögországból indult munkajogi vita, a másikban pedig az Air France és a KLM légitársaságok összeolvadását vizsgálják az európai jogszolgáltató testületek.
A július 3-tól július 7-ig tartó munkahét alatt a Bíróság 2006. július 4-én, kedden jelenteti meg sajtóközleményét a Konstantinos Adeneler és mások kontra Ellinikos Organismos Galaktos (C-212/04) ügyben hozott ítéletéről, melyben a határozott időre szóló munkaszerződések megújításának megengedhetőségét vizsgálja. Az 1999/70/EK irányelv célja az európai iparági szervezetek által kötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyra vonatkozó keret-megállapodás végrehajtása. A keret-megállapodás célja az egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélések megakadályozásának szabályozása. Az irányelvet a görög jogrendbe egyébként késve átültető görög jogszabály a magánszférában dolgozó munkavállalók tekintetében előírja, hogy a határozott időre szóló munkaszerződések egymást követő, korlátozás nélküli számú megújítása törvényes, amennyiben azt objektív ok igazolja. K. Adeneler és 17 másik munkavállaló több, határozott időre szóló és időben egymást követő munkaszerződést kötött a theszaloniki székhelyű Ellinikos Organismos Galaktos-szal (a görög tejiparági szervezet), és a legkésőbbieket munkaadójuk már nem újította meg. E szerződések mindegyikét nyolc hónapra kötötték, a korábbi szerződések lejárta és az új szerződések létrejötte között eltelt idő pedig – esettől függően – 22 nap és 10 hónap 26 nap között változott. Az érintett munkavállalók – annak megállapítása érdekében, hogy az említett szerződéseket határozatlan időre szóló szerződésnek kell tekinteni – egy görög bírósághoz fordultak, amely több előzetes kérdést tett fel az Európai Bíróságnak.
Juliane Kokott főtanácsnok asszony 2005. október 27-én megtett indítványában úgy vélte, hogy önmagában az a tény, hogy a határozott időre szóló munkaszerződés megkötését jogszabály írja elő, nem tekinthető a keret-megállapodás szerinti “objektív oknak”, továbbá a 20 napos időintervallum kikötése sincs összhangban a keret-megállapodással.
Az Elsőfokú Bíróság 2006. július 4-én, kedden hozza a nyilvánosságra az easyJet Airline kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét (T-177/04). A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló rendelet alapján a Bizottság 2004. február 11-én határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy az Air France és a KLM légitársaságok összeolvadása – azzal a feltétellel, hogy az összefonódásban érintett felek betartják az összefonódással kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket – összhangban van a közös piaccal. Az easyJet “fapados” légitársaság e határozat megsemmisítését kéri az Elsőfokú Bíróságtól.
