A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2006. június 20-án tartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. 2005-ben ügynöki közreműködéssel végzett ügyfélszerzése során a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott a közvetítő-választás egyes lényeges tulajdonságairól, így a közvetítő-választás formáiról, a havidíj-fizetési kötelezettségről, valamint a fogyasztót megillető elállási jogról. Az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. jogsértő magatartásáért 30 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.
A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. (a továbbiakban: Invitel) azon 2005. évi tájékoztatása képezte, mellyel ügynöki közreműködéssel ügyfeleket kívánt megnyerni ún. közvetítő-választással történő szolgáltatásának igénybevételére.
A hatályos szabályozás értelmében a távközlési szolgáltatók túlnyúlhatnak vezetékes szolgáltatásuk területén – vagy éppen vezetékes hálózat hiányában is – igényelhetik a távbeszélő szolgáltatóktól, hogy az ő vezetékes hálózatukon – ellenérték fejében – maguk is hangszolgáltatást nyújthassanak a fogyasztóknak úgy, hogy a fogyasztók havidíj fizetési kötelezettsége eredeti szolgáltatójukkal szemben fennmarad. A közvetítőválasztás egyik formája a közvetítő előválasztás, ekkor az előfizetői szerződésben általánosan kötik ki a közvetítő szolgáltatót és a hívás közvetítőválasztó előtét-hívószám (értsd: számsor) alkalmazása nélkül lehetséges, a másik a hívásonkénti közvetítőválasztás, mely esetben az előfizető egy-egy híváshoz a közvetítő szolgáltatót adott négyjegyű behívószám tárcsázásával – az esetleges előválasztástól is eltérően – határozza meg.
A versenytörvény szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A fogyasztók megtévesztésének minősül ha az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja – tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. Ezzel egy tekintet alá esik, hogy a vállalkozás a piacon közzétett tájékoztatásában olyan információt ne tartson vissza, amely a fogyasztói döntésre befolyással lehet. A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A versenytörvény ezen rendelkezései a fogyasztónak az áruk vásárlása tekintetében meglévő döntési szabadságát védik. A bármilyen módon megtévesztésre alkalmas információ tehát akkor ütközik a versenytörvénybe, ha az ésszerűen eljáró fogyasztókat olyan döntésre sarkalja, amit a valós információ ismeretében nem hoztak volna meg.
A GVH a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmasnak ítélte az Invitelnek azon tájékoztatását, melyben a vállalkozás a havidíj összegét 0 Ft-ban jelölte meg, mert mellőzte annak figyelembevételét, hogy a fogyasztónak nemcsak magával az Invitellel, hanem az adott hozzáférési szolgáltatóval is jogviszonyban kell állnia, s ily módon a fogyasztónak eredeti szolgáltatója részére havi előfizetési díjat kell fizetnie.
Jogsértésnek minősült a közvetítőválasztás két formájának ellentmondásos, nem egyértelmű közlése, amely hiányában a fogyasztó elveszítheti azokat a kedvezményeket, amelyeket egyébként élvezne az eredeti szolgáltatójától, s erre is visszavezethetően az Invitel ígéretével szemben telefonálási költsége nem alacsonyabb, hanem magasabb lenne.
Megállapítást nyert továbbá, hogy az Invitel a szerződés megkötésekor a fogyasztókat nem tájékoztatta írásban elállási jogukról, mely mulasztás szintén alkalmas volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.
A GVH az Invitelt jogsértő magatartásáért 30 millió Ft versenyfelügyeleti bírsággal sújtotta.
Az ügy hivatali száma: Vj-17/2006.
