EP-vita az európai csúcsról – A képviselőcsoportok üdvözölték az osztrák elnökség kezdeményezését, hogy tegyék nyilvánossá a tanácsi üléseket, és növeljék az EU átláthatóságát. A képviselők többsége elégedetten nyilatkozott arról, hogy a tagállamok nem akarják megváltoztatni a javasolt alkotmány tartalmát.
Sokan világosabb elképzeléseket vártak volna viszont az alkotmányozási menetrendről és a polgárok vitába való bevonásáról.Az osztrák EU-elnökség végén Wolfgang Schüssel kancellár az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén számolt be az Európai Tanács brüsszeli tanácskozásáról.
Elnökség: Schüssel
Az osztrák kancellár azt mondta, a június 15-16-ai európai tanácsi ülésen 2010-ig szóló, több mint 30 projektet tartalmazó „gazdag munkaprogramot” sikerült elfogadni. Schüssel szavai szerint újra tartalommal töltötték meg az alkotmányról szóló vitát, jóváhagyták a korábbi megegyezéshez képest – a parlamenttel folytatott tárgyalások után – 4 milliárd eurós többletet hozó hétéves költségvetést, a parlament útmutatása alapján továbbléptek a szolgáltatási irányelv kapcsán.
Schüssel azt mondta, a bizottságtól javaslatot várnak az Európai Technológiai Intézet felállításának részleteiről. A kancellár megemlítette, hogy jóváhagyták Szlovénia csatlakozását az eurózónához. Ennek kapcsán azt mondta, a csatlakozási kritériumokon nem szabad változtatni, ezek betartásán múlik Európa hitelessége. Az energiapolitika területén Schüssel szerint figyelembe kell venni a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, energiahatékonysági szempontokat, és ösztönözni kell a megújuló energiaforrások felhasználását.
A tanács soros elnöke azt mondta, az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai népszavazási kudarca utáni gondolkodási időszak hasznos volt, most azonban újabb elemekre van szükség. Schüssel szerint aligha elképzelhető, hogy a régi szöveget újra népszavazásra bocsájtsák, de az eredeti szöveg lényegi tartalmi elemeit meg kell tartani. Így 2007 első felében, a német elnökség idején jelentés készül majd a vita addigi tapasztalatairól, a berlini csúcson pedig a római szerződés ötvenedik évfordulója alkalmából nyilatkozatot adnak ki „Európa értékeiről és törekvéseiről”.
Wolfgang Scüssel szólt arról, hogy megerősítették: Bulgária és Románia számára a csatlakozási céldátum 2007. január 1., a nyugat-balkáni országokkal pedig tovább folynak a tárgyalások az együttműködés különböző formáiról. Az állam- és kormányfők szerint a jövőben a bővítések tervezésénél a bizottságnak figyelembe kell vennie az EU befogadóképességét, ezt pedig pontosan meg kell határozni. Erről részletes jelentés készül idén őszre – mondta a kancellár.
A cél egy hatékonyabb, áttekinthetőbb unió megteremtése – mondta Schüssel, aki szólt az Európa jövőjéről zajló vita kiterjesztésének szükségességéről is. A kancellár szerint biztosítani kell, hogy a parlament valóban egyenrangú fél legyen a tanáccsal az együttműködéses jogalkotásban.
A politikus azt mondta, 2010-re reális cél 10 millió új munkahely megteremtése. Schüssel beszélt a szubszidiaritásról, a kis és közepes vállalkozások megerősítéséről, a transznacionális közlekedési útvonalak, az infrastruktúra fejlesztéséről is.
Bizottság: Barroso
José Barroso szerint nem igaz, hogy megbénult volna az EU. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az Európai Tanács megmutatta az előre vezető utat a demokratikus, hatékony Európa felé.
Barroso szólt a jövendőben alkalmazandó „kétutas megközelítésről” is. Eszerint egyidejűleg folytatódnak az alkotmányos szerződéséletbe lépéséhez szükséges egyeztetések, másfelől pedig konkrét projektekkel, programokkal halad előre az integráció.
A bizottság elnöke érintette a bevándorlás, a biztonság, igazságszolgáltatás, demográfia kérdését, szükségesnek nevezte a gazdasági, szociális és a környezetvédelmi menetrendben történő előrelépést, szólt az innovációnak, valamint a belső piac bővítése, a fenntartható fejlődés megteremtésének fontosságáról, és kiemelte az integráció szociális dimenzióját.
Barroso szerint a Nyugat-Balkán jövője az unióban van. Az elnök is megemlítette: az EU a feltételek teljesítése esetén befogadja Romániát és Bulgáriát 2007-től.
A bizottság elnöke azt mondta, az unió nem bürokratikus szörnyeteg, a jövőben pedig még inkább a demokratikus hozzáállás, a polgárok meghallgatása fogja jellemezni.
Barroso azt szeretné, ha 2007 márciusára politikai döntés születne az alkotmányról, a berlini nyilatkozattal pedig megerősítenék az európai értékeket, ambíciókat.
Pártvélemények
Hans-Gert Pöttering (néppárti, német) azt mondta, a legfontosabb a bizalom erősítése az uniós intézmények, illetve az EU és a polgárok között. A néppártiak szerint az alkotmány soha nem volt halott, mondta a frakcióvezető, aki kezdeményezte: a parlament, a bizottság és a tanács részvételével munkacsoportot kell felállítani a berlini nyilatkozat előkészítésére. Az EU-USA csúcs kapcsán Pöttering fontosnak nevezte a partnerség fejlesztését, és azt mondta, fel kell vetni Guantánamo kérdését, az ottani fogolytábor léte ugyanis nem felel meg a legalapvetőbb jogi elveknek sem.
Martin Schulz (szocialista, német) azt mondta, „a neoliberális szellemiség – hála Istennek – kimerült”, a gazdasági és monetáris unió pedig nem működhet szociális dimenzió nélkül. A frakcióvezetője a szolgáltatási irányelvről szólva üdvözölte, hogy a néppártiak is a szociálisan érzékenyebb verzió mellett tették le a voksukat. Schulz örömének adott angot, amiért a csúcs továbbra is támogatta az alkotmánytervezet lényegét, viszont szerinte előrelépés nem történt, és elvesztegettek egy évet. Guantánamo ügyében Schulz kemény fellépést kért Schüsseltől az EU-USA csúcson.
Silvana Koch-Mehrin (liberális, német) üdvözölte, hogy az állam- és kormányfők meg akarják tartani az alkotmánytervezet lényegét. Szerinte jelentős előrelépés, hogy nyilvánossá teszik a tanácsi üléseket, ugyanakkor hiba, hogy a csúcstalálkozó nem foglalkozott az EP strasbourgi székhelyének megszüntetésével, annak ellenére sem, hogy már több mint 600 ezer aláírás gyűjt össze az interneten ennek érdekében.
Monica Frassoni (zöldpárti, olasz) arra kérte Schüsselt, a Bush-sal való találkozón vesse fel a CIA-repülőgépek ügyét. Az alkotmányozás kapcsán szerinte most csak a bizonytalanság idejét sikerült kiterjeszteni, konkrét előrelépés nem történt. Gabriele Zimmer (GUE/NGL, német) üdvözölte a tanácsi ülések nyilvánosságának bevezetését. Brian Crowley (UEN, ír) szerint az osztrák elnökség reális célokat tűzött ki maga elé. Jens-Peter Bonde (IND/DEM, dán) szerint a tanácson kívül az egyes munkacsoportoknak is nyilvánosan kellene ülésezniük. Bonde új alkotmánytervezetet szeretne, amelyet aztán minden országban népszavazáson kellene elfogadni.
Magyar felszólalók (Kósáné, Gurmai)
Kósáné Kovács Magda (szocialista) üdvözölte, hogy az alkotmánnyal kapcsolatban a továbblépésen gondolkoznak az állam- és kormányfők, nem pedig „egy állítólagos halott temetési szertartását” szervezik. A képviselőnő szerint a nemzeti kormányok és parlamentek felelőssége is, hogy megértessék az emberekkel: az unió nem az a szervezet, amely büntet és kevés pénzt ad, hanem amely a mindennapi jobb élet megteremtésében játszik szerepet. Kósáné üdvözölte, hogy a jövőre szóló programban kiemelten szerepel az unió valódi szociális viszonyainak feltárása és a továbblépés ezen a területen. A politikus azt mondta, itt ne csupán a nemek közötti esélyegyenlőségre koncentráljanak, hanem az európai öregek, cigányok, bevándorlók, gyermekek helyzetének javítására is.
Gurmai Zita (szocialista) azt mondta, az osztrák elnökség kiemelten kezelte az esélyegyenlőséget. A képviselőnő szerint a beterjesztett esélyegyenlőségi ütemterv is jelentős mérföldkő. Gurmai üdvözölte, hogy az EU prioritásként fogja kezelni a nemek közötti fizetésbeli különbségek felszámolását. A politikus szólt arról is, hogy a labdarúgó világbajnokság kapcsán a figyelem középpontjába került a nőkereskedelem és a kényszerprostitúció. Ezen a területen szerinte zéró toleranciára van szükség. Az igazságügyi területért felelős biztos, Franco Frattini a világbajnokság után jelentést fog készíteni a meghozott és tervezett intézkedésekről – tette hozzá.
