A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a 2006. június 14-én tartott tárgyalásán kihirdetett határozatában megállapította, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzatának az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége az ügyvédek internetes honlapjának tartalmát meghatározó állásfoglalásának egyes pontjai a magyar és a közösségi versenyjogba ütközött.
A GVH a Magyar Ügyvédi Kamarát eltiltotta a jogsértőnek minősített szabályok alkalmazásától, továbbá elrendelte, hogy a Kamara 2006. szeptember 15. napjáig szüntesse meg a törvénybe ütköző állapotot. A Kamara jogsértő magatartásáért 5 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.
A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület, melynek létrehozását törvény rendeli el. Ahhoz, hogy valaki ügyvédi tevékenységet folytasson, ügyvédi kamarai tagsággal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi szolgáltatások piacára történő belépés, illetve a piacról való kizárás – mely utóbbi a kamarai szabályzatok és iránymutatások megsértése miatt is bekövetkezhet –, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a Kamara döntésétől függ.
A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát a Kamara Etikai Szabályzatának az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint a Kamara elnökségének azon állásfoglalásának egyes pontjai képezték, melyek az ügyvédek internetes honlapjának tartalmát határozták meg.
A hatályos magyar és közösségi versenyjogi szabályok szerint jogellenes a vállalkozások társulása által hozott azon döntés, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Versenyjogi értelemben a gazdasági tevékenységet végző ügyvédek által létrehozott Kamara vállalkozások társulásának tekintendő, mely az ügyvédi szolgáltatással kapcsolatos, piacra ható döntéseket hoz. Ily módon a Kamara a versenyjogi szabályok hatálya alá tartozik.
A GVH versenykorlátozónak tekintette az Etikai Szabályzat 11/1 pontjában írt korlátozást („11/1. Az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától, így különösen ügynököt és felhajtót nem vehet igénybe. Az ügyvéd másnak sem anyagi, sem egyéb ellenszolgáltatást nem nyújthat azért, mert őt a jogkereső személy részére ajánlotta.”), mivel az abban foglalt szabály valamennyi, a személyes eljárással történő ajánláson túli ügynöki tevékenység igénybevételét is tiltja.
Versenyjogba ütközőnek találta továbbá az Etikai Szabályzat 11/4. a) pontjában írt azon szabályt, ami csak 2 hónapig engedi az iroda fellelhetőségének közzétételét, valamint a 11/4. c) pontját, mely rendelkezés – megfogalmazása folytán – korlátozza a reklámmegjelenítés módját és formáját(1), továbbá 11/4. e). pontjában foglalt azon szabályt, mely – az ügyvéd által közzétehető hirdetés tartalmának restrikciója által – indokolatlanul és aránytalanul korlátozza az ügyvédek más piacokon való megjelenését.(2)
Versenykorlátozónak minősítette ezenkívül az Etikai Szabályzat 11/3. pontjában megfogalmazott, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó összehasonlító reklám tilalmát, tekintettel arra is, hogy az egységes megfogalmazás miatt nincs mód az összehasonlító reklám tevékenységen belüli differenciálásra. Az összehasonlítást tiltó reklámszabályok a GVH szerint ugyan részben indokoltak és arányosak voltak azon részükben, ahol az ügyvédi titoktartás alapelvéből adódóan nem állhatnak rendelkezésre az összehasonlításhoz szükséges objektív adatok. Indokolatlan és aránytalan viszont a korlátozás azon esetekben, amikor ezek nem voltak bevezethetők a jogállamisággal összefüggő ügyvédi tevékenységből, illetve a közérdeket szolgáló ügyvédi alapértékekből.
Az ügyvéd honlapja vonatkozásában a Kamara elnökségének állásfoglalása kifejezetten megtilt különböző, az ügyvédi tevékenység népszerűsítésével kapcsolatos magatartásokat. Az Elnökségi állásfoglalás általánosabb fogalmazással írja elő továbbá, hogy az ügyvédi honlap tartalma nem szolgálhatja az ügyvéd, illetve szolgáltatásának népszerűsítését, vagy egyébként reklám célját, mely körben csak kivételként teszi lehetővé, hogy az ügyvéd általánosságban megjelölje (pl. biztosítási ügyek, házassági bontóperekben képviselet stb.) az általa ellátott ügytípust. A kifejezett tiltások, továbbá a korlátozás általános formája a GVH szerint érdemben megtilt minden reklámtevékenységet. A korlátozást erősíti az Elnökségi állásfoglalás azon szabálya is, mely tiltja a gazdasági reklámnak minősülő megjelölés használatát.
A GVH szerint fenti szabályok a gazdasági reklám teljes megtiltása felé mutatnak, amit a jogállamiság, illetve az ezt szolgáló alapértékek nem tesznek indokolttá.
A GVH a Magyar Ügyvédi Kamarát eltiltotta a jogsértőnek minősített szabályok alkalmazásától, továbbá elrendelte, hogy a Kamara 2006. szeptember 15. napjáig szüntesse meg a törvénybe ütköző állapotot. A Kamara jogsértő magatartásáért 5 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.
(Vj-180/2004. sz. ügy)
(1) „11/4. Nem minősül tiltott reklámnak, ha az ügyvéd (ügyvédi iroda)
- mindenki számára nyilvánosságot biztosító helyen (pl. telefonkönyv, szaknévsor, szakmai jegyzék stb.) az iroda nevét, székhelyét, alirodájának székhelyét, telefon-, telefaxszámát, nyelvtudását, szakterületét megjelenteti. A megjelentetés formája azonban nem lehet sem betűtípusban, sem a hirdetés nagyságában kiemelt.”
(2) 11/4. Nem tiltott reklám, ha az ügyvéd
- jogszabályban meghatározott egyéb ügyvédi tevékenységet folytat – így többek között ingatlanközvetítés, társasház-szervezés stb. – és az e tevékenységével kapcsolatos információkat hirdetés útján közzéteszi. A hirdetés kizárólag az ügyvéd (az ügyvédi iroda) nevét, címét, telefonszámát és elérhetőségnek idejét, valamint magát a tevékenységet tartalmazhatja.”
