Nem valószínű, hogy az amerikai képviselőház elfogadja azt a szenátusi törvénytervezetet, amelynek alapján az Egyesült Államok iraki vagy afganisztáni akcióiban együttműködő közép- és kelet-európai EU-tagországok próbaidőre amerikai vízummentességet kapnának – mondta az amerikai nagykövet.
George H. Walker budapesti nagykövet ugyanakkor kijelentette: Magyarország jó irányban halad a vízummentesség felé vezető úton a magyar-amerikai vízumkapcsolatokról rendezett tájékoztató fórumon a Külügyminisztériumban. Hozzátette: a budapesti nagykövetség hónapok óta több mint 85 százalékát fogadja el a beadott vízumkérelmeknek, ami tízszázalékos emelkedés a 2003-as adatokhoz képest.
Takács László, a külügyi tárca konzuli főosztályának vezetője közölte: középtávon mindenképpen reális cél a vízummentesség elérése. Megjegyezte azonban: Magyarország egyelőre a közelében sem jár annak, hogy teljesüljön az a feltétel, miszerint a vízumot kérelmezők elutasítási aránya három százalék alatti.
Az Európai Parlament június 2-án elfogadott jelentésében kért vízummentességet a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak. A képviselők szerint Washington azzal, hogy továbbra is egyoldalú vízumkötelezettséget tart fenn az új tagországokkal (kivéve Szlovéniát) szemben, gátolja a transzatlanti kötelékek erősítését, állandósítja az uniós polgárok közötti egyenlőtlenséget, és azt sugallja: nem bízik az Európai Unió saját vízumszabályozásában. Ezért a képviselők felszólították az Egyesült Államokat, hogy minden uniós országra terjessze ki a vízummentességet.
Az Európai Bizottság még februárban szólította fel az Egyesült Államokat, hogy vessen véget vízumpolitikájában az Európai Unió kilenc új tagállamaival szemben alkalmazott megkülönböztetésnek és a kölcsönösség jegyében oldja fel az állampolgáraikat sújtó vízumkötelezettséget.
Az Egyesült Államok tíz EU-tagországnak ír elő vízumkötelezettséget: Szlovénia kivételével valamennyi új EU-tagnak, valamint Görögországnak.
