Az Alkotmánybíróság nem zárta ki a művi meddővé tétel arányos törvényi korlátozásának lehetőségét – nyilatkozta Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke.
Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly november 14-i határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és június 30-ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, mely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. Az Alkotmánybíróság általában nem szokta kommentálni határozatait, most azonban a félreértések és félremagyarázások miatt kivételt kell tenni – nyilatkozta az MTI-nek Bihari Mihály. „A művi meddővé tétellel kapcsolatos határozatunkat még tavaly novemberben hoztuk, több mint héthónapos határidőt adva a jogalkotónak, hogy orvosolja a szabályozás fogyatékosságait. Hosszú hónapokig nem történt semmi, és csak néhány hete került a figyelem középpontjába a kérdés. Erre tekintettel indokolt kiemelni a határozat néhány megállapítását” – mondta az AB elnöke. Arra a sajtóban több helyütt megfogalmazódott felvetésre, hogy a határozat nem ad lehetőséget az államnak a művi meddővé tétel születésszabályozási célokból való korlátozására, Bihari Mihály így reagált: az Alkotmánybíróság nem önmagában a korlátozást, hanem az aránytalan korlátozást minősítette alkotmányellenesnek.
Az alkotmánybírák rámutattak: sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog érvényesítését. Az alkotmányellenes korhatárral kapcsolatban viszont így szól a határozat indoklása: „elsősorban a törvényalkotónak kell mérlegelnie, hogy a művi meddővé tétel feltételeinek meghatározásakor indokolt-e eltérni a cselekvőképesség általános életkori határától, és ha igen, akkor milyen mértékben.” Miután a betöltött 18. életév a cselekvőképesség általános életkori határa, a törvényalkotónak igen széles a mérlegelési tartománya. A határozatban is hivatkoztunk külföldi példákra, megjegyezve azt, hogy a sterilizációról való döntésképesség korhatára államonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával. Például ez Ausztriában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, Japánban 20 év, míg Spanyolországban 18 év. Nemzetközi összehasonlításban kivételesnek mondható a magyarhoz hasonló olyan szabályozás, amely a családtervezési célú meddővé tételt – a döntésképességi korhatáron túl – objektív feltételektől teszi függővé – fejtette ki az AB elnöke. Hangsúlyozta: az AB a családtervezési célú művi meddővé tétellel összefüggésben az egyén önrendelkezési jogának súlyos és aránytalan korlátozását minősítette alkotmányellenesnek, ami nem zárja ki az arányos törvényi korlátozás lehetőségét. Az életkori határok meghúzásakor a törvényhozónak ugyanakkor mérlegelnie kell azt is, hogy a társadalmi mobilitás és életvitel a korábbiakhoz képest jelentősen átalakult, illetve sokszínűbbé vált.
