Az Európai Unió állampolgárainak joguk van tudni, hogy mire költik az általuk fizetett adókat. Az Európai Bizottság által kiadott, Európai átláthatósági kezdeményezés (European Transparency Initiative) című Zöld könyvében foglalt, a pénzügyi átláthatóságra vonatkozó javaslatok alkalmazása elősegíthetné a források felhasználásának nyomon követését.
Az Unió működésének átláthatóbbá tételét szolgáló kezdeményezést a Transparency International (TI) támogatja. David Nussbaun, a TI főigazgatója szerint “az Európai Unió nyitott kormányzás iránti elkötelezettségének hitelessége forog kockán. Az információhoz való hozzáférés az egészségesen működő demokrácia elemi feltétele, mely megalapozza a polgárok kormányzatba vetett bizalmát.”
A vitaindító anyagnak szánt Európai átláthatósági kezdeményezés (EÁK) Zöld könyve három területen várja az érdekelt szervezetek és állampolgárok véleményét: lobbizás, törvényjavaslatok előzetes konzultációja, és az uniós támogatási források kedvezményezettjei listájának közzététele.
“A lobbizás tökéletesen legitim. A jelenség terjedésével párhuzamosan azonban biztosítanunk kell annak egyértelműségét, hogy a lobbisták kiket képviselnek, melyek a célkitűzéseik és hogyan történik a finanszírozásuk” – mondta Siim Kallas, az Eurpai Bizottság alelnöke. A lobbisták fontos ügyekre hívják fel az uniós intézmények figyelmét, ugyanakkor az EU-nak védekeznie kell a helytelen lobbizásból fakadó befolyástól. A lobbitevékenységek átláthatóságát elősegítendő, a Bizottság javasolja egy olyan önkéntes regisztrációs rendszer létrehozását, amely nyilvántartaná az összes véleménynyilvánító alapvető adatait: kiket és milyen céllal képviselnek, milyen pénzügyi forrásokkal rendelkeznek. Mindemellett szükségesnek tartja egy, a lobbiszakma által kidolgozott, és minden lobbistára kötelező érvényű etikai kódex kidolgozását, valamint a kódex megsértése esetén alkalmazandó ellenőrzési és szankcionálási rendszer kiépítését.
A törvényjavaslatok nyilvános konzultációs eljárásaira vonatkozó, 2003-ban bevezetett minimális kritériumok az eddig tapasztalatok alapján nagyrészt teljesülnek. Probléma viszont, hogy a kritériumok betartása nem kötelező, ezért előfordul, hogy egy-egy vélemény nem kerül nyilvánosságra, illetve, hogy az álláspont képviselője nem kap értesítést hozzászólása visszautasításáról vagy elfogadásáról. A konzultációs rendszer hatékonyságának elősegítése érdekében a Bizottság várja az érdekelt felek véleményét az eddigi tapasztalatokról.
Az Unió teljes költségvetésének 76%-a nem központi, hanem ún. közös kezelésben levő programok keretében kerül felhasználásra, azaz a megfelelő felhasználás feltételeit a tagállamoknak kell biztosítaniuk, így ők rendelkeznek – nemzeti adatvédelmi szabályaik alapján – a források felhasználóiról szóló információk közzétételéről. Az Unió költségvetésének végrehajtásáért ugyanakkor az Európai Bizottság felel, így érdeke, hogy minden tagállam kötelezővé tegye a kedvezményezettekről szóló alapvető információk közzétételét.
“Az uniós pénzeszközök elosztásának átláthatósága elősegíti az elszámoltathatóságot, a hatékonyabb forrásmenedzsmentet, és nagyobb rálátást biztosít a polgárok számára arról, hogy hova kerül az általuk fizetett adó” – mondta Marschall Miklós, a TI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója. “Az EU tagállamok kormányai tartoznak annyival állampolgáraik felé, hogy figyelembe vegyék az EÁK ajánlásait, és – akár adatvédelmi törvényeik módosításával – konkrét lépéseket tegyenek az abban foglaltak végrehajtása érdekében
