A Bizottság írásban figyelmeztette azt a 17 tagállamot, melyek többször felhívás ellenére sem ültették át nemzeti jogukba a gáz- és energiapiac liberalizációját lehetővé tevő rendelkezéseket. Elemzők szerint államok elsősorban nemzeti piac- és iparvédelmi szempontok miatt nem tették magukévá a Brüsszelben megfogalmazott követelményeket.
A kérdéses szabályozás már 2003-ban megszületett és 2004 júliusa óta elméletileg minden európai ipari fogyasztó szabadon választhatja meg, kitől vásárol energiát. A Bizottság azonban azt tapasztalta, hogy a nemzeti kormányok továbbra is védeni igyekeznek az energiaszektorban érdekelt hazai óriásvállalatokat és az EU emiatt számos kritikát fogalmazott meg.
Idén márciusban a tagállamok állam- és kormányfői elfogadták az ún. európai energiapolitikát, melynek egyik fő célkitűzésed a szektor piacának liberalizációja. A közösségi szinten is számtalanszor megfogalmazott célkitűzést azonban a tagállamok nagy többsége továbbra sem hajlandó követni. Régi és új tagállamok egyaránt találhatók a renitensek közt. A Bizottság most formálisan is figyelmeztetésben részesített a szabályok be nem tartása miatt például Ausztriát, Belgiumot, Észtországot, Franciaországot, Görögországot, az Egyesült Királyságot és Lengyelországot, valamint 10 további tagállamot is.
A Bizottság egyebek mellett kifogásolta a „törzsfogyasztók” árkedvezményben részesítését, a gáz- és elektromos hálózati rendszer sok helyütt tapasztalható egybekapcsoltságát, a fogyasztók választási szabadságának különböző formákban megvalósuló korlátozását és a nemzeti felügyeleti hatóságok hatásköri és jogi hiányosságait.
A tizenhét figyelmeztetésben részesült ország kormányainak most két hónap alatt kell megfelelő választ adnia a Brüsszelben megfogalmazott kritikákra, ezek elmaradása esetén pedig komoly szankciókkal is számolnia kell majd.
A Bizottság álláspontja továbbra is az, hogy az európai piacon árcsökkenést és az EU világpiaci versenyképességét csak az energiapiac liberalizációja révén lehet elérni, illetve fokozni.
A Greenpeace és a WWF nemzetközi környezetvédő szervezetek már korábban jelezték, hogy szerintük az európai széndioxid-kibocsátás csökkentése (és ezáltal a globális felmelegedés folyamatának késleltetése) csak a piaci liberalizáció révén valósulhat meg.
