2006 május elején három fontosabb ügyben zajlanak majd eljárási cselekmények az Európai Közösségek Bíróságán (EKB). Mindhárom ügy gazdasági jellegű és egy multinacionális vállalat felszámolási eljárását, nemzetközi adójogi szabályokat, illetve az európai szövetkezet statútumának elfogadását érintik.
A 2006. május 1-jétől május 5-ig tartó munkahét során május 2-án, kedden az EKB ajtóközleményt jelentet meg az Eurofood IFSC Ltd (Eurofood) ügyben hozott ítéletéről (C-341/04), melynek fő kérdése az, hogy az ír vagy az olasz bíróságok rendelkeznek joghatósággal a Parmalat dublini székhelyű pénzügyi szolgáltató leányvállalatának (Eurofood) ügyében a felszámolási eljárás lefolytatására? A társaság felszámolására ugyanis mind az ír, mind pedig az eljáró olasz bíróság is felszámolóbiztost jelölt ki.
2004. március 23-án az ír High Court a maga részéről úgy ítélte meg, hogy az Eurofood fizetésképtelensége megállapítására irányuló eljárás a Bank of America NA kérelmének beérkezésével Írországban indult meg, és hogy az Eurofood fizetésképtelenségének megállapítása szempontjából az előtte folyó eljárást kell “irányadónak” tekinteni, mivel az Eurofood érdekeltségeinek központja Írországban volt. Mindezekre tekintettel az ír bíróság nem ismerte el az olasz bíróság döntését és saját maga állapította meg az Eurofood fizetésképtelenségét, egyúttal elrendelve a cég felszámolását és az ír Pearse Farrell felszámolóként való kijelölését. Az olasz bíróság által kijelölt Enrico Bondi megfellebbezte az ír bíróság ítéletét, a fellebbezést tárgyaló Ír Legfelsőbb Bíróság pedig több kérdést intézett az Európai Bírósághoz a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendelet értelmezésével kapcsolatban.
Ugyanezen a napon sajtóközlemény jelenik meg a Cadbury Schweppes és Cadbury Schweppes Overseas (C-196/04) ügyben beadott főtanácsnoki indítványról. Itt a fő kérdés az, hogy az adókerülés céljából létrehozott ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó Egyesült Királyságbeli adójogi szabályozás összhangban van-e a közösségi joggal?
Az adókerülés elleni küzdelem érdekében az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó Egyesült Királyságbeli szabályozás előírja, hogy az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező anyavállalat adóalapjába bele kell számítani a valamely más tagállamban alapított és több, mint 50%-ban ellenőrzése alatt álló leányvállalatának nyereségét is, még akkor is, ha az anyavállalat ténylegesen nem kapta meg e nyereséget. E szabályozást olyan esetekben kell alkalmazni, amikor az ellenőrzött külföldi társaság nyereségére alkalmazandó más tagállambeli adókulcs jóval alacsonyabb lenne az Egyesült Királyságban hatályos adókulcsnál. A szabályozás bizonyos esetekben kivételt enged meg alkalmazása alól.
Cadbury és CSO keresetet indítottak a Special Commissiners nevű bírói fórum előtt az adó befizetését a vitatott szabályozás alapján követelő határozat ellen, azt állítva, hogy az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó Egyesült Királyságbeli szabályozás ellentétes az EK-Szerződés szabad mozgásra vonatkozó szabályaival. Az ügyben eljáró nemzeti bíróság erre vonatkozóan tett fel egy előzetes kérdést az Európai Bíróságnak.
Végül e napon kerül sor ítélethirdetésre az Európai Parlament kontra Tanács (C-436/03) ügyben, mely annak tisztázására irányul, hogy az Európai Parlamentnek konzultációs vagy együttdöntési joga van-e az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet elfogadásakor?
Az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 1435/2003/EK tanácsi rendelet alapvető célja, hogy lehetővé tegye a különböző tagállamokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek vagy a különböző tagállamok joga alapján létrejött jogalanyok számára SCE létrehozását. A Tanács az említett rendeletet az EK-Szerződés 308. cikke alapján fogadta el, amely a jogszabályalkotáshoz a Tanács egyhangú döntését írja elő az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. Az Európai Parlamentnek tehát az e cikk alapján elfogadott közösségi jogszabályok meghozásakor csak konzultációs joga van, döntési joga viszont nincs. Az Európai Parlament szerint viszont a rendeletet az EK-Szerződés 95. cikke szerint kellett volna elfogadni a 251. cikk szerinti együttdöntési eljárás alkalmazásával, azaz az Európai Parlamentnek is döntéshozóként kellett volna részt vennie a jogalkotási folyamatban. Mindezek alapján az Európai Parlament azt kéri az Európai Bíróságtól, hogy az helyezze hatályon kívül az európai szövetkezet statútumáról szóló rendeletet. Stix-Hackl főtanácsnok 2005. szeptember 27-én megtett indítványában úgy vélte, hogy az Európai Parlament keresete nem megalapozott.
